Rendkívüli foltot fotóztak a Napon - a nap tudományos képe

2010.07.16. 8:36

Bravúros fotót készítettek a bolygónk körül keringő űrállomásról, amelyen a napelemtáblák és a modulok, a Nap felszínén pedig különféle részletek egyaránt felismerhetők.

2010. március 25-én készítette Peter Stetson és John Stetson a ritka felvételt, amely a Nemzetközi Űrállomást (ISS-t) ábrázolja. Eleve nem könnyű nappal megörökíteni az űrállomást, amire gyakorlatilag csak a napkorong előtt kerülhet sor. A fotósok azonban ennél is látványosabb eredményt értek el - a mellékelt képen egy feltűnő napfolt mellett örökítették meg az ISS-t.

Forrás: Peter Stetson, John Stetson
A Nemzetközi Űrállomás és egy napfolt 2010. március 25-én. Érdemes megfigyelni a napfoltok kettős szerkezetét: a sötét belső umbrát, és a világosabb, szálas szerkezetű, külső penumbrát. Emellett jól látható a napfelszín granulációs, tehát szemcsés megjelenésű szerkezete, amely a csillagunkban mozgó anyag áramlási celláit képviseli (Peter Stetson, John Stetson)

A felvétel az Egyesült Államokban található Maine területéről készült. Két távcsővel is várták az eseményt a fotósok, amelynek időpontját jó előre kiszámították. Az űrállomás kevesebb mint egy másodpercet tölt csak a Nap előtt, ezért különösen fontos volt a tökéletes időzítés. Az űrállomás látszó szögmérete 32 ívmásodperc az égen, és valójában majdnem akkora, mint egy focipálya. A nála kétszer nagyobbnak mutatkozó (körülbelül 60 ívmásodperces) napfolt pedig négyszer-ötször akkora, mint a Föld. Az ISS ugyanis mindössze 350 kilométerre van a megfigyelőtől, míg a Nap 150 millió kilométerre helyezkedik el.

napfolt: a fotoszférában, tehát a Nap felszínét alkotó rétegben lévő, a környezeténél néhány száz fokkal alacsonyabb hőmérsékletű, ezért sötétebb terület. A napfoltok valószínűleg a fotoszférából ki- és belépő mágneses erővonal hurkoknál keletkeznek. Egy különálló napfolt mérete általában több ezer kilométer, belső részén sötétebb terület (umbra) található, ezt övezi a világosabb zóna (penumbra). A napfoltok általában csoportokban jelentkeznek, amelyek ellentétes polaritású (vezető és követő) részekre oszthatók. A vezető folt polaritása a Nap északi és déli féltekén ellentétes.

Forrás: tudasbazis.csillagaszat.hu