Ma negyvenegy éve lépett először ember a Holdra

Vágólapra másolva!
Armstrong mintát gyűjt a Holdon, Aldrin a felszíni műszereket készíti elő. Minderre negyvenegy évvel ezelőtt, 1969. július 20-án került sor, amelyet világszerte 500 millióan követtek figyelemmel. A holdraszállás nehézségét tükrözi, hogy napjainkban egyetlen állam sem tudná megismételni ezt a teljesítményt.
Vágólapra másolva!

Bár a holdraszállást nem kifejezetten tudományos érdeklődés nyomán, inkább a szovjet-amerikai hidegháború keretében, politikai nyomásra sikerült megvalósítani - mégis hatalmas eredménynek könyvelik el a mai napig. Mindössze két hónappal az első emberes űrrepülés után, 1961 májusában John F. Kennedy nyilvánosan kihirdette, hogy az Egyesült Államok még 1970 előtt embert juttat a Holdra, majd épségben vissza is hozza onnan. A cél elérése érdekében hatalmas anyagi és szellemi erőforrásokat kellett összpontosítani, és megteremteni az emberes űrrepülés hátterét.

A feladat nehézségét jól mutatja, hogy jelenleg nem tudná egyik állam sem megismételni ezt a teljesítményt - igaz napjaink űreszközeit nem is erre a célra fejlesztették ki. Az alábbiakban áttekintjük, milyen események zajlottak majdnem fél évszázaddal ezelőtt, amikor az első ember, hazai időben koraeste a Holdra lépett.

Negyvenegy éve az Apollo-11 három asztronautája: Neil Armstrong, Edwin Aldrin és Michael Collins nem csak eljutott a Holdhoz az Apollo program keretében, de közülük ketten első alkalommal le is szálltak a felszínre. 1969. július 20-án, közép-európai idő szerint 21.17-kor a holdkomp elérte a felszínt. Az első üzenet Andrintól jött, aki azonnal jelezte, hogy az érintkezést jelző leszállófény kigyulladt, és a hajtómű leállt. Miután elcsendesedett a kabin, Armstrong is az éterbe szólt "Houston, itt a Nyugalom-tengere bázis. A Sas leszállt."

A különféle ellenőrzések két órán keresztül tartottak, majd ezt követően döntöttek úgy, hogy a tervezett időpont előtt kilépnek a Hold felszínére. A rossz minőségű élő adást mintegy 500 millióan nézték a Földről. Armstrong lábbal előre, arccal a holdkomp felé mászott le az egyik leszállólábra rögzített létrán. Az utolsó egy méteren nem voltak létrafokok, ezért onnan leugrott a leszállóláb talpára. Ezt követően gyorsan vissza is szökkent a legalsó lépcsőfokra - ellenőrizve, hogy könnyen vissza tud-e majd mászni.

Forrás: NASA

Aki másodikként lépett a Holdra: Aldrin a lépcsőn ereszkedik (NASA)

Az eufórikus pillanatok után azonnal munkához láttak: senki nem tudta, pontosan milyen körülmények várhatók a Holdon, ezért a biztonsági előírás szerint megkezdték a visszatéréshez szükséges rendszerek ellenőrzését és előkészítését.

Forrás: NASA

Aldrin kibontja az EASEP műszeres csomagot (NASA)

Munka a Hold felszínén

A holdkomp stabil helyzetének és a biztonságos mozgás lehetőségének megállapítása után az úgynevezett biztonsági mintavétel volt az első feladat: ha vészhelyzet adódik, és azonnal fel kell szállni, ne üres kézzel térjenek haza az asztronauták. Aldrin a 14. percben szállt ki, majd megkezdték a részletes holdfelszíni munkálatokat. Kipróbálták a járást, és a futást a Holdon, amely szokatlan, de kivitelezhető volt.

http://videa.hu/flvplayer.swf?v=SnGRQz9WhaSfb04Y

Aldrin fut a Holdon (NASA)

Mindezeket követően kellett kitűzni a zászlót. A szakemberek jó előre készültek erre, és tudták, hogy légkör hiányában egy merevítő rúd kell a zászló tetejébe, ahogy az megfigyelhető is a felvételeken - különben lelógna, és nem látszana jól.

Forrás: NASA

Armstrong balra, Aldrin jobbra a zászló mellett (NASA)

Félremagyarázott felvételek

Az elmúlt években olyan véleményeket is hallani lehetett, amelyek szerint a holdutazás nem történt meg. Ezek túl azon, hogy figyelmen kívül hagyták a visszahozott mintákat, a felszínen hagyott lézertükröket, a szeizmikus vizsgálatok eredményeit és így tovább, a képekkel kapcsolatban is hibás érveket hoztak fel. Ezek szerint például nem érthető, hogy a zászló miért látszott lobogni, holott errő szó sincs: a zászlót a felső részébe dugott rúd tartotta vízszintesen, a leszúrás mozdulatai miatt lengett egy ideig, és korábbi összecsavart állapota révén maradt benne két hullám alakú rész a végén, amely nem mozdult - mint az alábbi képpáron látszik.

A keresztek és egyéb jelölések a felvételeken az elemzések megkönnyítése érdekében vannak, amelyek a túlexponált fehér részek előtt nem látszanak. Gyakori félreértés még a csillagok hiánya a képeken. A Holdon napközben az erős napfény miatt olyan világos a felszín, hogy az emberi szem és a kamera blendéje szűkre húzódik össze, a halvány csillagok ezért nem láthatók. Hiába nincs légkör a Holdon, az űrhajósok az erős napfény miatt egyetlen csillagot sem tudtak megfigyelni az égen - a Napot kivéve.

A sugárzás sem jelentett gondot az utazás idején: az űrhajók a Van Allen sugárzási-övek energikus belső részét néhány perc, a külső tartományát pedig fél óra alatt szelték át - eközben a fémfalú kabinban az űrhajósok (és a hazahozott filmtekercsek) nem kaphattak veszélyes sugárdózist.

ForrA!s: NASA

Egymás után készült felvételpárból összeállított animáció, amelyen jól látszik: a zászló nem lengett, a korábbi összecsavart állapotből maradt benne a hullám alak (NASA)

A fényképekkel kapcsolatos érvek között szerepel a kérdés: miért vetnek egyenetlen alakú árnyékot a tárgyak a felszínre? A magyarázat, hogy a képeken látszó árnyékok alakját az egyenetlen futású felszín is befolyásolta - a hullámzó terepre esett árnyék oldalról nem látszok egyenesnek. A tárgyak árnyéka pedig érthető módon nem mozdult el több óra alatt: a kéthetes holdi nappal során csillagunk a földinél sokkal lassabban mozog az égen. Szerencsére a NASA és más szervezetek nem az álhírek cáfolatára fordítják energiájukat, hanem a Hold kutatására, amely az Apollo program után is folytatódott.



Az Apollo-11 expedíció tagjai a munkálatok során nemcsak mintákat gyűjtöttek, hanem több olyan műszert is beüzemeltek, amelyek segítségével később, utólag is végeztek különféle méréseket, részben a Földről. Végül leporolták egymás űrruháját, majd 2 óra 41 perc után visszatértek a holdkomp belsejébe. A szkafanderen azonban sok finom holdpor maradt, ami erősen facsarta az asztronauták orrát a kabinban. Végül megvacsoráztak, majd egy rövid, a szűk hely miatt elég kényelmetlen alvást követően felszálltak, hogy összekapcsolódjanak az Apollo-11 keringő egységével.

Forrás: NASA

A holdkomp visszatérő egysége az Apollo-11-hez közelít, háttérben a Hold mögül előbukkanó Földdel (NASA)