Új űrrepülőteret építenek az oroszok

2010.08.23. 18:33

Mintegy ötven évvel azután, hogy az Amerikai Egyesült Államokban egy katonai rakétabázis mellett felépült a Kennedy Űrrepülőtér, amelyet "Keletinek" is neveznek, Oroszország is úgy döntött, hogy egy nagy, nyitott űrrepülőteret épít a Távol-Keleten, Szibériában. Horváth András űrkutató-csillagász összeszedte az elérhető információkat és ábrákat.

Az orosz űrügynökségnek, a Roszkozmosznak 2050-ig van szerződése a kazahokkal, hogy megfelelő kompenzáció ellenében használhatják Bajkonur Kozmodromot, amely ma már Kazahsztán területén fekszik.

Már évekkel ezelőtt felmerült az az ötlet, hogy Oroszországnak kellene egy olyan űrrepülőteret építenie, amely orosz területen fekszik. Emlékeztetünk, hogy a Szovjetunióban 1955-ben döntöttek egy nagy kozmodrom építése mellett - ez  lett Bajkonur -, bár már volt egy rakétabázisuk Kapusztyin Jarban, és később Pleszeckben egy katonai űrrepülőteret is építettek (lásd a bal oldali ábrán).

A pletykák szerint az oroszok megunták, hogy a kazahok állandóan újabb pénzeket követelnek a lehullott rakétafokozatok miatt keletkezett károkért. Legutóbb a Szojuz-TMA-18 2010. március 2-i startjánál tették fel a kérdést Muszabajev volt szovjet űrhajósnak (1994, 1997-98), a Kazah Űrügynökség (Kazkozmosz) vezetőjének, hogy igaz-e a veszekedés a Roszkozmosszal. Íme, a diplomatikus válasz: "Űrügynökségeink között nincs komoly konfliktus."

Forrás: [origo]
Taglat Muszabajev, a Kazkozmosz vezetője

Muszabajev kijelentette, hogy Bajkonur műszakilag még 2022-ig működőképes, de a megfelelő biztonság biztosításához jelentős fejlesztésekre lenne szükség. Muszabajev még egy árulkodó mondatot is "kiszivárogtatott". A Kazkozmosznak idejében fel kell készülnie, hogy Oroszország kivonulása esetén ennek a hatalmas kozmikus infrastruktúrának az átvételét végre tudják hajtani. Szerinte a kazah szakembereknek nem szabad elszalasztaniuk azt a pillanatot, amikor sikerül ellenőrzésük alá vonni a két legmodernebb műszaki berendezés, a Szojuz és a Zenit hordozórakéták indítórendszereit.

Forrás: [origo]
A Bajkonur Űrrepülőtér térképvázlata (piros nyilakkal jelöltük a Szojuz- és Zenit-indítóhelyeket

Még az 1990-es években megkezdődött egy új orosz kozmodrom helyének kijelölése. Kapusztyin Jar és környéke lakott, Pleszeck túlságosan északon van, és katonai objektum marad. A vizsgálóbizottság hosszas keresés után érdekes megoldásra jutott. A javaslatot minden érdekelt elfogadta, és ez aztán majdnem félmilliárd rubeles kormányhatározat, illetve központi pénzügyi támogatás formájában öltött testet.

Olyan helyet kellett keresni, ahol már készen van az út- és vasúthálózat, az energiahordozók is könnyen elérhetők, és lehetőleg minél délebbre van, hogy a startok energiatakarékosak legyenek. Fontos szempont volt az is, hogy a lezuhanó rakétafokozatok ne lakott területre essenek.

A választás egy nagyon-nagyon távoli szibériai katonai rakétabázisra esett - Szvabodnij-18-as jelzéssel -, amelyet amúgy is fel akartak számolni.

Forrás: [origo]
Az Amur és Zeja folyók közti katonai rakétabázis (nyíl) Szvobodnij városától 40 km-re északra, Simanovszktól pedig 70 km-re délkeletre található, a kínai határtól alig 110 km-re

A katonai rakétasilók közül ötöt meghagytak, és 1995-ben a Topol négyfokozatú, szilárd hajtóanyagú interkontinentális rakétából átalakított hordozórakétával, a Sztart-1-gyel a bázison kialakított indítóhelyről pályára állították a Zeja nevű katonai felderítő holdat. Azóta már több (mintegy féltucat) kereskedelmi indítás is történt innen izraeli és amerikai megrendelőknek.

Forrás: [origo]
A Topol interkontinentális rakéta, ebből fejlesztették ki a Sztart hordozórakétákat

Érdekes, hogy a kiválasztott hely egy zárt, titkos terület, amelyet Uglegorsznak is hívtak, és korábban ide száműztek több "nem kívánatos" személyt is. A katonai bázishoz legközelebbi hely ugyanis egy Uglegorszk nevű ötezer fős falu. A vasútállomást, ahova a technika érkezett és érkezik majd, Ledjanajának hívják.

A már jóváhagyott tervek szerint a Keleti Űrrepülőtér kialakítása, létrehozása a következő menetrend szerint történik. 2010-ben a hadsereg átadja a katonai objektumokat, és 2011-ben megkezdődik az építkezés. Az űrrepülőtér mellett egy 30 ezres városka épül majd a Szvobodnij-18-nak elnevezett katonai lakótelep helyén a tízes évek végére.

Forrás: [origo]
Az orosz Keleti Űrrepülőtér építésének kezdeti változata

2015-re  felépülnek a legfontosabb műszaki objektumok: starthelyek, szerelőcsarnokok, oxigén-, nitrogén- és hidrogén-előállító gyárak, hírkapcsolati rendszerek, irányítóközpont, meteorológiai állomás és egy repülőtér. A második menetben, 2018-ra újabb starthelyeket, kereső-mentő szolgálatot, műszaki bázisokat, lakótelepet és egy nemzetközi szintű repülőteret alakítanak ki. Az egész építkezés és fejlesztés összköltségét mintegy 400 milliárd rubelben határozták meg.

A tervek szerint az első nagyrakétás, automatikus startokat 2015-ben, a pilótás repüléseket pedig 2018-ban szeretnék megkezdeni. (Amennyiben az építkezések csúsznak, a bajkonuri kivonulás 2022-re megtörténik.) Most még nem világos, hogy Angara vagy Rusz hordozórakétákat fognak Szvobodnijból indítani, sőt az sem tisztázott, hogy a Szojuzok újabb, modernizált változata a Szojuz-2-3 hordozórakétával lesz-e kezdetben használatos, vagy 2018-2020-ra elkészül az új, hatszemélyes, ma szintén Rusznak nevezett új orosz űrhajó.

Horváth András

KAPCSOLÓDÓ CIKK