Egy új kutatás szerint a dinoszauruszok 65 millió évvel ezelőtti eltűnését nem egy, hanem legalább két becsapódás okozta. A már jól ismert Chicxulub-kráter után Ukrajnában fedezték fel a második krátert.

A dinoszauruszok kihalása már régóta izgatja a szakemberek és a laikusok fantáziáját. Számos egyéb elmélet után 1980-ban javasolta néhány kutató a meteoritbecsapódás elméletét, amit persze hatalmas vita követett. Nem sokkal később azonban felfedezték a Mexikói-öbölben a Chicxulub-krátert. Azóta a becsapódás hívei vannak nagy többségben, hiszen előkerült a "füstölgő fegyver", amely megerősíti ezt az elképzelést.

Pár évvel ezelőtt Ukrajna területén fedeztek fel egy második becsapódási krátert, ami felveti annak a lehetőségét, hogy egy hatalmas meteoritzápor érte el a Földet a kréta időszak végén. Az Aberdeen Egyetem kutatója, David Jolley professzor valamint munkatársai a neves Geology folyóiratban publikálták az ezzel kapcsolatos új eredményeiket.

Az ukrajnai Boltysh-krátert már 2002-ben felfedezték, de eddig nem tudták a pontos korát és a Chicxulub-kráterhez való viszonyát megállapítani. A most publikált vizsgálatok során a kráter belsejében lerakódott agyagos üledékrétegek pollen és spóra fosszíliáit tanulmányozták. A becsapódás miatt kialakult kráter belsejében nagyon rövid időn belül kialakult egy tó, amelynek üledékei magukba zárták a tó körüli növényzetről a vízbe került polleneket és spórákat.

A paleobotanikusok azt találták, hogy a tavi rétegsor alján, vagyis közvetlenül a becsapódás után a páfrányok nagyon gyorsan benépesítették a letarolt területet. A páfrányokról már régóta tudják, hogy kiválóan alkalmasak a katasztrófák (meteoritbecsapódások, vulkánkitörések) által kopárrá változtatott területek meghódítására. Éppen ezért azok a rétegek, amelyek tele vannak páfrányspórákkal (úgynevezett páfrány-csúcs jelentkezik a pollendiagramon), kiváló indikátorai az egykori becsapódási eseményeknek.

A kutatókat azonban akkor érte az igazi meglepetés, amikor a rétegsorban felfelé haladva, egy méterrel az előző fölött egy újabb páfrány-csúcsot észleltek a diagramon. A Mexikói-öböllel végzett összehasonlítás eredményeképpen ezt a második becsapódást tekintik a Chicxulub-kráterrel egyidősnek. Ez arra utal, hogy a Boltysh és a Chicxulub becsapódás nem pontosan egyidejűleg történt. A két páfrány-csúcs több ezer éves időkülönbségre utal.

A kutatók nem tartják kizártnak, hogy a jövőben még további becsapódási események bizonyítékai kerüljenek napvilágra. A dinoszauruszok szempontjából is nagyobb a valószínűsége annak, hogy nem egyetlen becsapódás tüntette el az egész bolygó felszínéről a hatalmas állatokat, hanem egy több ezer évig tartó sokszoros meteoritzápor vezetett közvetlen és közvetett módon a kihalásukhoz. A meteoritzápor okozója a Földhöz közeli objektumok összeütközése lehetett. Az ilyen események előfordulásának valószínűségét mutatja, hogy a NASA a közelmúltban indította a "Spaceguard" névre keresztelt programját, melynek célja éppen az ehhez hasonló események előrejelzése.