Ne szalassza el este a rekordközelségben lévő Jupitert!

Közel fél évszázada volt olyan közel hozzánk a Jupiter, mint ezekben a napokban. Szabad szemmel is ragyogó látvány, egy kisebb távcsővel pedig már izgalmas részleteket láthatunk rajta. Néhány érdekes tudnivaló, ha az égbolt alatt mesélni is szeretne valakinek.

Először is mondja el, hogy a Jupiter közelsége semmilyen káros hatással nem lesz ránk, nem befolyásolja az életünket. Jót tehet viszont a hangulatunknak, ha szakítunk pár percet arra, hogy megcsodáljuk az esti, éjszakai, sőt akár a hajnali égbolton.

Nem kell sokat tekergetni a nyakunkat, estefelé nézzünk csak kelet-délkelet felé, és keressük meg a legfényesebb pontot az égen: ez a Jupiter, a bolygók királya. Az éjszaka folyamán déli irányban egyre magasabbra emelkedik, eltéveszteni sem lehet. A Jupiter mindig fényes, mert a legnagyobb bolygó a Naprendszerben, ezért is kapta minden kultúrában főistenek neveit (a modern csillagászatba a római elnevezés került be). Sokkal nagyobb, mint a Föld: ha a Föld felszínét "lenyúznánk", és "felszegelnénk" a Jupiter felszínére, akkor ott egy akkora területet foglalna el, mint a Földön India.

Ezekben a napokban az átlagosnál is fényesebb az óriásbolygó, mert 1963 óta nem volt ilyen közel a Földhöz (és 2022-ig nem is lesz). Szeptember 21-én kerül úgynevezett szembenállásba a Nappal, amikor bolygónk a Nap és a Jupiter között húzott egyenesen helyezkedik el (vagyis éppen áthaladunk a Nap és a Jupiter között). A Jupiter távolsága ekkor 589 millió kilométer lesz bolygónktól (fényessége mínusz 2,9 magnitudó, látszó átmérője 49,9", részletek itt).

Ha megtalálta a Jupitert és nincs egyedül, akkor érdemes elmondania néhány további érdekességet.

Figyeljék meg, hogy a Jupiter fénye milyen nyugodt! Nem vibrál, nem hunyorog, mint a csillagoké. Keressen egy fényes csillagot, és vesse össze a Jupiter fényével. Ha legközelebb egy kevésbé fényes bolygóról nem tudja eldönteni, hogy csillag-e vagy bolygó, ez jó módszer lehet. A jelenség magyarázata az, hogy a bolygók közelebb vannak hozzánk, ezért - bár szabad szemmel pontszerűnek tűnnek - egy nagyobb felületről érkezik róluk a szemünkbe a fény, mint a távoli csillagokról, és a vibrálások kioltják egymást (lásd a szcintilláció jelenségét).

A Jupiter és a Hold helyzete szeptember 20-án, 22 órakor

Szabad szemmel a Jupiter legnagyobb holdjait sem látjuk, ehhez kisebb távcső kell (már egy kézitávcső, egy binokulár is elég). Attól függően, hogy milyen időpontban nézzük, maximum 4 apró pontot pillanthatunk meg a bolygó mellett, nagyjából egyvonalban (ha éppen egyik sincs a bolygó mögött vagy előtt). Ezek a Galilei-holdak, amelyek felfedezőjükről kaptak a nevüket. Az 1600-as évek elején ez volt az egyik nagy csapás a geocentrikus világképre, hiszen nyilvánvalóvá vált, hogy ezek a holdak a Jupiter körül keringenek, azaz nem minden mozgások centruma a Föld. Azóta kiderült, hogy a négy apró fénypont mindegyike önálló, izgalmas világ, sőt az Europán élet is lehet. Az égitest vizsgálatára izgalmas tervek vannak, de nem állunk olyan jól, ahogy azt A. C. Clarke elképzelte a 2010. Második űrodisszeiában.

Ha már távcsővel nézhetjük a bolygót, sötét sávokat figyelhetünk meg rajta, ráadásul most egy különleges állapotban. A Jupiter légkörében világos és sötét zónák váltakoznak; a legfeltűnőbb alakzatok közé tartozik két sötét sáv a bolygó északi és déli féltekéjének alacsony szélességű (az egyenlítőhöz közeli) zónájában. Idén tavasszal azonban a déli egyenlítői sáv szinte teljesen eltűnt. Erre volt már példa, de az okát nem tudják. Kissé jobb amatőrtávcsövekben megpillanthatjuk a Jupiter híres Nagy Vörös Foltját is, amely egy legalább 300 éve tartó vihar. További ritka különlegesség idén, hogy a Jupiter mellett a szinten szembenállásban lévő Uránuszt is megpillanthatjuk, de ezt már csak távcsőben és pontos térképpel.

Az óriásbolygó Nagy Vörös Foltja

Végül egy fontos dolog: a Jupiter a mi "védőangyalunk". Ez alatt azt kell érteni, hogy hatalmas tömegénél és tömegvonzásánál fogva "elkapja" a Naprendszer külső tartományaiból befelé haladó üstökösek és kisbolygók egy részét, amelyek így nem tudnak behatolni a Föld térségébe. Enélkül jóval több potenciálisan veszélyes égitest érkezhetne bolygónkhoz. Ilyen testek becsapódásait figyelték meg a Jupiteren 1994-ben, 2009-ben és idén is, azaz viszonylag gyakori jelenségről van szó. A Jupiter "bombázása" arra utal, hogy a Naprendszer nem is annyira nyugodt hely, mint ahogy eddig gondoltuk, hanem sokkal sűrűbben történnek váratlan események.

2010-ben elhalványodott a Jupiter déli egyenlítői sávja

Ennyi talán elég is egy szép Jupiter-élményhez, további információkat honlapajánlónkon keresztül érhet el. Úgy tűnik, az időjárás kegyes lesz hozzánk a héten, így a következő napokra érdemes betervezni az óriásbolygót esti programunkba. Öltözzön fel jó melegen, és próbáljon keresni egy távcsöves csoportot például a Magyar Csillagászati Egyesületen keresztül. Ha ez nem sikerül, akkor is nagy élmény lehet a szikrázó fénypont megcsodálása, és a mese az óriásbolygóról.