Nem zúzzák be egyből az űrállomást

Vágólapra másolva!
Ezekben a hónapokban végzik az utolsó simításokat a körülbelül százmilliárd amerikai dollárból megépített Nemzetközi Űrállomáson, amely az emberiség legnagyobb tudományos-technológiai teljesítménye, és amelytől rengeteg értékes felfedezést várnak. A gond csak az, hogy sokáig épült, és egyes részei már elöregedtek. A napokban összeültek az üzemeltetők, hogy döntsenek a sorsáról.
Vágólapra másolva!

A Barack Obama amerikai elnök által megjelölt új irányvonal értelmében a körülbelül százmilliárd amerikai dollárból megépített Nemzetközi Űrállomás (International Space Station, ISS) üzemeltetését tovább kellene folytatni, legalább 2020-ig. Az emberes marsutazás előkészítése mellett ez a legfontosabb cél, amelyet az elnök a NASA számára kitűzött. Ez logikus is, hiszen az ISS építése éppen mostanában zárul le, és immár teljes üzemben kezdődhetne a kutatás. Ennek fényében szinte érthetetlen, hogy korábban felmerült az üzemeltetés mostanában történő befejezése.

Gondok persze itt is vannak bőven. A fő probléma az, hogy az építés nagyon elhúzódott: az első modul még 1998-ban került Föld körüli pályára. Ezért az űrállomás egyes elemei igen öregek és elavultak, míg a később feljuttatott egységek modern technológiákon alapulnak (a Magyarországon házat építők jelentős része pontosan érti ezt a helyzetet).

További probléma az űrrepülőgépek nyugdíjazása, ami az űrállomás ellátásának rendszerét is megváltoztatja. Az idén novemberben startoló Discovery, majd a jövő februárban induló Endeavour lesz az utolsó két űrrepülőgépes küldetés. Ezt követően az ISS kiszolgálását az orosz Szojuz-űrhajókkal, illetve az orosz Progresz-, az európai ATV és japán HTV teherűrhajókkal biztosítják. Mint arról korábban beszámoltunk, a magánszektor jelentős bevonásával belátható időn belül üzembe állhat az amerikai Dragon-űrhajó is, amely hét fő szállítására lesz képes.

Az űrállomás üzemeltetése komoly anyagi terhet ró a NASA-ra, amelyet a nemzetközi partnerek fokozottabb bevonásával kívánnak enyhíteni. A tervek pontosítása céljából szeptember 21-én az ISS működtetésében fontos szerepet játszó országok képviselői tartottak megbeszélést. A NASA mellett a Kanadai Űrügynökség (CSA), az Európai Űrügynökség (ESA), az Orosz Űrügynökség (Roszkozmosz) és Japán szakemberei egyeztettek az űrállomás következő fejlesztéseivel és fenntartásának módjával kapcsolatban.

Mit csinálnak az űrállomáson a következő években?

A fent említett űrügynökségekből álló Multilateral Coordination Board (MCB), azaz többoldalú koordinációs bizottság a megbeszélés alapján az alábbi terveket hozta nyilvánosságra. Japán beleegyezett az ISS 2016 utáni üzemeltetésébe, míg az oroszok már most 2020-ig tartó együttműködésüket jelezték. Az ESA, illetve Kanada még egyeztet, most dolgozzák ki terveiket a további részvétellel kapcsolatban. A NASA esetében egyértelmű a folytatás, azonban annak részleteiről még zajlik a tárgyalás az USA kormányával. Az űrállomás üzemeltetésében közreműködő államok mindegyike kinyilvánította, hogy a maximális hasznot kívánja kihozni az űrállomásból, az fedélzeten zajló kutatómunkából.

A mikrogravitációs térben (köznapi nevén súlytalanságban) végzett kutatások többek között az orvosbiológiát, a gyógyszerkészítést, a nagy tisztaságú kristályok létrehozását és a mikroelektronika számos területét segítik - azonban eddig a kutatások másodlagosak voltak, és a hangsúlyt az űrállomás fejlesztésére helyezték. A következő tíz évben a tervek szerint fordított lesz a helyzet, és az ISS egyre több olyan ismeretet nyújt majd, amely a hétköznapi életben, illetve a gazdaságban is használható.

Forrás: NASA
A gyakorlatilag befejeztett, kész űrállomás (NASA)

A konkrét tervekkel kapcsolatban egyelőre kevesebb hír látott napvilágot. A NASA és az Amerikai Egészségügyi Intézetek három új orvosbiológiai kísérletet jelentettek be az űrállomásra, amelyek a súlytalanság hatását vizsgálják a csontokra és az immunrendszerre. Kanada szintén az űrorvostan területén kíván új programot indítani, amelynek keretében az űrrepülésnek az emberi szervezetre kifejtett hatását elemzik majd részletesen.

Az ESA a mikrogravitációs térben vizsgálja majd a folyadékok tulajdonságait az európai Columbus modulban. Ennek keretében apró szemcsék együttes viselkedését, csomókba sűrűsödését, összetapadását elemzik majd, és az eredményeket a mikrotechnológiában tervezik felhasználni. Az oroszok tovább folytatják a kutatóprogramjukat a hosszú időtartamú űrutazások hatásával kapcsolatban, emellett búza termesztését és különféle mikrobiológiai kísérleteket terveznek. Japán röntgenkamerájával folytatja az égbolt térképezését, amely tavaly októbertől több mint 50 esetben riasztotta az obszervatóriumokat egy-egy váratlan kitörésről a röntgentartományban.

Forrás: NASA
Az európai Columbus modul kifejezetten tudományos és technológiai kísérletek végrehajtására készült (NASA)

A közreműködő államok a megbeszélésen egyetértettek abban, hogy az űrállomás hatékony eszköz a diákok figyelmének felkeltésére a műszaki és a természettudományok iránt. Az ISS eddigi üzemelése alatt rádiókapcsolatok, kísérletek, videofelvételek stb. keretében sok ezer diák került szorosabb kapcsolatba az űrállomással és az ott dolgozó asztronautákkal.

Forrás: NASA
Mikrogravitáció: számtalan lehetőség, amelyeknek töredéke sincs még kihasználgva (NASA)

A hosszabb távú tervekről az egyeztetésen nem esett szó. Nehéz lenne megmondani, hogy egy évtized múlva mit gondolnak az űrállomás jövőjéről a szakemberek. Ám ha 2020 után nem is működtetik tovább, a Nemzetközi Űrállomás felépítése hatalmas lépés az emberi űrtevékenység fejlődésében. Akárcsak a holdraszállás vagy az űrrepülőgépek, ez a program is számos tudományos eredménnyel és technológiai ismerettel gazdagította tudásunkat. Az így nyert tapasztalatok számos más kutatás-fejlesztési területen kamatoztathatók - akkor is, ha maga az űrállomás már nem fog üzemelni.

Magyar kísérletek a Nemzetközi Űrállomáson

Forrás: [origo]
Forrás: [origo]

A Nemzetközi Űrállomás jövőjével kapcsolatos magyar vonatkozásokról Both Elődöt, a Magyar Űrkutatási Iroda igazgatóját kérdeztük.

[origo]: Az űrállomást 2020-ig, esetleg tovább fogják üzemeltetni. A következő évek kísérleteiben Európa is részt vesz. Mit tudunk a magyar tervekről?
Both Előd: Magyarország számára kiemelten fontos minden olyan nemzetközi programban való részvétel, amelyben magyar eszközök, kísérletek juthatnak fel a világűrbe. Sajnos az ISS-en erre alanyi jogon csak akkor lesz lehetőségünk, ha Magyarország belép az Európai Űrügynökségbe, az ESA-ba. Addig egyszeri lehetőségekről beszélhetünk. Természetesen ha ilyenek adódnak a jövőben, akkor meg fogunk próbálni bekapcsolódni. A most folyó kísérleteink közül háromra az ESA és az EU közös SURE programja teremtette meg a lehetőséget. Újabban az ENSZ Világűriroda is fontolóra vette, hogy valamilyen hasonló programmal adjon lehetőséget azon országok kutatóinak, amely országok nem vesznek részt közvetlenül az ISS fejlesztésében, üzemeltetésében.

Általánosan tekintve miként szerepeltek eddig a magyar kísérletek a Nemzetközi Űrállomáson?
Az űrhajósok sugárterhelését mérő Pille műszer - amelyet nem neveznék kísérletnek, hiszen a szolgálati rendszer részeként használják - egyértelműen sikeresen szerepel. 2003-ban történt üzembe állítása óta folyamatosan használják, tudomásom szerint már meghaladja a húszezret a rutinszerűen elvégzett mérések száma. A többi kísérlet esetében még korai lenne az eredményekről beszélni. A FOCUS anyagtudományi kísérletet idén februárban hajtották végre, az eredmények kiértékelése még folyik. Az űrhajósok agyműködését, térbeli tájékozódását vizsgáló kísérletet tavaly két űrhajóssal már elvégezték, de most újabb kísérleti alanyok felkészítése folyik. Eredményekről csak a teljes sorozat lezárulása után lehet beszélni. Az EXPOSE kísérlet keretében tavaly kihelyezett mintákat csak ez év végén hozzák vissza a Földre, akkor kezdődik a kiértékelésük. Az Obsztanovka és a Tritel kísérletek eszközei pedig még csak most készülnek, az ISS-re juttatásuk leghamarabb ez év végén, de inkább jövőre várható.

Van-e lehetőség rá, hogy hazánk olyan technológiai ismeretekre tegyen szert az űrállomáson, amelyeket idővel a gazdaságban is hasznosítani lehet?
Elvben természetesen igen, de a mostani, az egyszeri lehetőségek megragadásán alapuló részvétel erre nem igazán megfelelő. Úgy gondolom, hogy a kérdésben megfogalmazott, teljesen jogos követelményt akkor lehet majd figyelembe venni, ha az ESA tagjai leszünk, és tervszerűen építkezve alakíthatjuk ki az ISS fedélzetén végrehajtható magyar programot. Az eddig végrehajtott és most folyó szórványos kísérletek remélhető sikere azonban bizonyítani fogja, hogy az ESA-hoz történő csatlakozásunk után lesz lehetőség a gazdasági hasznosság szem előtt tartására.