Jó hír: nincs sok káros nehézfém a vörösiszapban

2010.10.07. 17:28

Két helyen vettek mintákat a talajból a Magyar Tudományos Akadémia szakemberei kedden a Veszprém megyében bekövetkezett vörösiszap-katasztrófa helyszínén. A mérések alapján sem a talajban, sem a vörösiszapban nincsenek számottevő mennyiségben az egészségre veszélyes nehézfémek. A szakemberek szerint a kiömlés hosszú távú hatásai a kármentesítés módjától és a gyorsaságtól függenek.

A mintavételek egyike a kiömlés közvetlen közelében, a másik attól körülbelül 2,5 kilométerre, Kolontár és Devecser között, egy mezőgazdasági területen történt. A mérések egy részét az MTA Kémiai Kutatóközpontjának Anyag- és Környezetkémiai Intézetében végezték. Az intézet munkatársai korábban már több alkalommal részletesen tanulmányozták a kolontári zagytározó vörösiszapjának összetételét, így meglehetősen részletes előzetes adatok álltak rendelkezésükre. A kutatók most arra voltak kíváncsiak, hogy a lúgtartalom milyen mértékben szivárgott be a talajba, és hogy milyen az adott mintavételi helyen a vörösiszap összetétele és a talaj fémtartalma.

Dr. Szépvölgyi János, az intézet igazgatója az [origo]-nak elmondta, hogy egy nappal az gátszakadás után sem az esemény közvetlen közelében, sem attól körülbelül 2,5 kilométerre nem szennyeződött 2-3 centiméternél vastagabb rétegben a talaj nátronlúggal, más néven nátrium-hidroxiddal, amely a vörösiszap lúgos kémhatásáért felel. (Bővebben a nátronlúg használatáról a timföldgyártásban lásd az Ozone Network cikkét: Maró oxidkoktél: sok millió tonna vörösiszap van a Duna melletti tározóban is)

A fémek esetében már közvetlenül a talajfelszín alatt, 3-5 centiméteres mélységben csak a talajban egyébként is jelenlévő fémeket tudták kimutatni, vörösiszapból származó fémtartalom nem jelent meg. Ez azért jelentős, mert az érintett területről nem elegendő a vörösiszapot eltávolítani, hanem vele együtt a szennyezett földet is el kell szállítani. Minél kisebb tehát a behatolási mélység akár a lúg, akár a fémek esetében, annál vékonyabb talajréteget kell eltávolítani.

Szépvölgyi elmondta, hogy a híradásokban sok helyütt használt nehézfémtartalom azért pontatlan megnevezés, mert a vas is nehézfém, amely oxidált formában a vörösiszapnak körülbelül a 33-40 százalékát alkotja (ettől vörös). A mérések alapján kadmium és ólom a vörösiszapban nincs jelen kimutatható mennyiségben. Úgynevezett ritkafémek találhatóak benne, például vanádium, titán és gallium. A titán mennyisége körülbelül 2 százalék, a vanádium néhány tized százalék, míg az összes többi ritkafém mennyisége nem haladja meg a 0,1-0,2%-ot.

Valóban van dúsulás nehézfémek tekintetben, de ez nem haladja meg az egészségkárosítás mértékét, illetve nehezen felvehető, ellenálló ásványokban vannak jelen, mondta az [origo]-nak Dr. Demény Attila, az MTA Geokémiai Kutatóintézetének igazgatója. A földkéregben jellemző átlaghoz képest körülbelül két-háromszoros dúsulás figyelhető meg, de ez még mindig messze a veszélyes szint alatt van, és a természetes szórásba belefér - mondja a szakértő.

Szépvölgyi szerint a hosszú távú hatások a kármentesítés módjától és a gyorsaságtól függenek. A legfontosabb lépés a lúgos hatás csökkentése savas jellegű anyagok kijuttatásával, például gipsz, vas-szulfát, magnézium-szulfát, esetleg kis területen ecetsav és sósav használatával. A mezőgazdasági területeken a semlegesítés mellett a gipsz kijuttatása azért is fontos, hogy védőréteget képezzen. A vörösiszap szemcséi ugyanis nagyon aprók, mindössze néhány mikrométer átmérőjűek (a mikrométer a milliméter ezredrésze), és ha az iszap kiszárad, akkor ezeket a szél nagyon könnyen felkapja, sőt egy nagyobb szél esetén vörös porfelhő is kialakulhat. Bár a vörösiszap lúgossága idővel csökken a levegő szén-dioxid tartalmának hatására, a tüdő számára ez még így is káros lehet, és a szemcsék belégzése problémákat okozhat. A finom por továbbá szilikózisos tünetek kialakulásához is vezethet, mely a tüdő hegesedésével jár.

A legbiztosabb megoldás a talajcsere lenne. Demény elmondta, hogy az érintett felső, néhány centiméteres talajréteg eltávolítása után valószínűleg továbbra is maradni fog vörösiszap, ám csak kis mennyiségben, és ha ez belekeveredik a talajba, akkor nem fogja jelentősen megváltoztatni annak tulajdonságait. A kutatók hosszú távon is vizsgálják majd a katasztrófa által érintett területet.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK