A világ éhezőinek nincs pénze enni

2010.10.14. 23:58

Több mint egymilliárd ember szenvedett alultápláltság és éhezés miatt 2009-ben. Az éhezés fő oka nem az élelmiszerhiány, nem is a művelhető földek hiánya és még a népességrobbanás sem. Az emberiség hatoda azért alultáplált, mert egyszerűen nincs pénze enni.

Forró szél fúj, pókhasú, legyekkel ellepett gyermekek ülnek a földön, és csak bámulnak a semmibe - ez a szörnyű, de sablonos kép ugrik be az emberek többségének, ha az éhezés, éhínség szavakat hallja. A katasztrofális helyzetektől eltekintve azonban a tények azt mutatják, hogy van elegendő mennyiségű élelmiszer a világban, sőt mennyisége és tápértéke nőtt az utóbbi évtizedekben - az éhezők azonban túl szegények ahhoz, hogy megvegyék.

Abszolút szegénynek akkor számít valaki, ha napi 1,25 amerikai dollárból (240-245 forintból) vagy ennél kevesebből kénytelen élni. Aki már napi 2 dollárt tud költeni, az viszonylag szegénynek számít. Az előbbi csoportba 1,1 milliárd, az utóbbiba 2,7 milliárd ember tartozik a Világbank 2001-es adatai szerint.

Éhezőnek számítanak azok, akiknek tápláléka rendszerint nem fedezi testük elemi energiaszükségleteit sem. Legnagyobb százalékban a Szaharától délre fekvő afrikai államokban vannak éhezők, de számszerűen a legtöbb alultáplált ember Ázsiában él. Cikkünkben a Nature tudományos folyóirat ábráit használtuk fel.

Forrás: [origo]


Nem csökken az alultápláltak száma

Az alábbi grafikon alsó részén az látható, hogy évtizedeken át csökkent az éhezők aránya a fejlődő országokban, annak ellenére, hogy az alultápláltak száma világszerte alig változott (ezt mutatja az ábra felső része). Az éhezés visszaszorítására tett évtizedes erőfeszítéseket azonban visszavetette a 2008-as élelmiszerár-válság.

Forrás: [origo]


Nem a népességrobbanás és a földhiány miatt van sok éhező

A népesedés- és élelmezéskutatók régi félelme, hogy a népességrobbanás miatt az élelmiszertermelés nem tud eleget tenni a folyamatosan növekvő igényeknek. A népesség növekedése azonban lelassult, és körülbelül 2050-re eléri a csúcspontját. A számítások szerint akkor átlagosan mindössze 2,2 gyermekes családok élnek majd szinte az összes szegény országban is.

Forrás: [origo]

Annak ellenére, hogy a földlakók száma folyamatosan nő, az az egy főre jutó, elérhető kalóriamennyiség szintén emelkedett. Meg lehet tehát termelni az élelmet az egész emberiség ellátására, de nehéz lesz mindezt úgy megvalósítani, hogy ne vezessen más erőforrások túlhasználatához (e tekintetben a víz a legfontosabb) - derül ki az ENSZ népesedési (ESA PD), illetve élelmezési szervezete (FAO) adataiból.

A jelenlegi vetésterületet meg lehetne duplázni további 1,9 milliárd hektár föld művelésbe vonásával, mindezt anélkül, hogy az erdőket, a védett területeket vagy városi telkeket veszélyeztetnénk - ez szintén a FAO adata. Mezőgazdasági célra hasznosítható földek Latin-Amerikában és Afrikában vannak legnagyobb mennyiségben. A brit tudományos akadémia, a Royal Society ezt a további környezetkárosítás veszélye miatt nem javasolja, helyette az intenzív mezőgazdálkodást ajánlja, de fenntartható módon.

Többet kéne kihozni kevesebből

Számos ország növelni tudná mezőgazdasága hatékonyságát a jelenlegi módszerek és technológiák jobbításával is. Ám a fenntartható, intenzív mezőgazdálkodás nagyobb terméshozamokat követel meg kevesebb víz, trágya és növényvédőszer felhasználásával.

Forrás: [origo]

Ez nehezen megvalósítható anélkül, hogy az államok ne költsenek többet a mezőgazdasági kutatás-fejlesztésre (K+F). A hetvenes évek "zöld forradalma" lecsengett: ugyan világszerte nő a mezőgazdasági K+F-be fektetett közpénz nagysága, de nem olyan ritmusban, mint negyven évvel ezelőtt. A kivétel Kína, ahol ma kétszer annyit költ az állam erre a területre, mint tíz évvel ezelőtt.

KAPCSOLÓDÓ CIKK