Eltűnt a nemrég felfedezett lakható bolygó

2010.10.13. 10:44

Új adatok alapján bizonytalanná vált a nemrég bejelentett, Gliese 581g jelű, nagy médiavisszhangot kiváltó exobolygó létezése. A felfedezők szerint a Földhöz eddig leginkább hasonlító, talán az élet hordozására is alkalmas planéta nyomait nem találták meg más csillagászok.

A Naprendszeren kívüli ismert planéták (exobolygók) száma már a félezret közelíti, így jogosan várható, hogy hamarosan olyan égitestre akadnak a csillagászok, amely egy a földihez hasonló életnek is jó körülményeket biztosíthat. Mint arról nemrég részletesen beszámoltunk, az eddigi legígéretesebb jelölt egy a Földünknél közel háromszor nagyobb tömegű exobolygó, amelyet a Gliese 581 jelű csillag körül fedeztek fel. A Gliese 581g jelű égitest az úgynevezett lakhatósági zónába esik, azaz felszínén stabilan létezhet folyékony víz.

A Gliese 581g 37 nap alatt kerüli meg a mi Napunknál sokkal kisebb központi csillagát. Az objektum azonosításához a Keck-I óriástávcső 11 év alatt született 122 radiális sebességmérését és az Európai Déli Obszervatórium (ESO) HARPS nevű detektora által 4,3 év alatt rögzített 119 ugyanilyen adatát használták fel Steven Vogt és kollégái. Ez a módszer a csillag mozgásának apró változásából következtet a körülötte keringő planéták létezésére, mivel azok gravitációs terükkel enyhén ide-oda "rángatják" a csillagot.

Francesco Pepe (ESO) a Nemzetközi Csillagászati Unió most zajló találkozóján közölte, hogy a HARPS detektor további adatainak elemzése alapján nem sikerült megerősíteni a Gliese 581g létezését. Pepe és kollégái a HARPS 180 mérési adatát elemezték, amelyek 6,5 éves időtartamot fedtek le. Az ő adatfeldolgozó módszerük is sikerrel azonosította a b, c, d és e jelű planétát a Gliese 581 körül - ellenben nem akadtak a g, sőt a szintén nemrég bejelentett f jelű bolygó nyomára. Kutatásaik alapján a megfigyelt adatsorban a g jelű bolygónak tulajdonított, periodikusan jelentkező jelet véletlen ingadozás is okozhatta - csak néhány százalék esélyt adnak arra, hogy azt valódi planéta hozta létre.

Forrás: [origo]
A bizonytalanná vált g jelű planéta feltételezett helye a Gliese 581 bolygói között (lent), és összehasonlításként a Naprendszer bolygói (fent), valamint a kékes színű sávval jelzett lakhatóságó zóna helyzete

Elképzelhető, hogy tényleg nem létezik a g jelű égitest, és csak az adatokban mutatkozó véletlen ingadozások összjátéka jelentkezett hamis jelként. Az is lehetséges, hogy a planéta létezik, de az általa keltett eltérések a csillag radiális sebességében annyira csekélyek, hogy az egyik csoport által használt módszer kimutatta ezeket, míg a másik csoport erre nem volt képes. A végső választ a további megfigyelések adhatják meg - az adatok számának és a vizsgált időszaknak a növelésével ugyanis csökken (az egyébként ki nem küszöbölhető) hibák hatása.

Ez az eset is jól mutatja, hogy az ellenőrzés, a megismételt megfigyelés a természettudományokban alapvető tényező, ami garantálja, hogy megbízható, a valóságot mai megfigyelési módszereinkkel legjobban tükröző véleményt fogadjon el a szakmai közösség. A Gliese 581 esetében egyelőre biztosan tehát csak négy exobolygó léte állítható, a g és az f jelű planéta létének vagy hiányának biztos állításához további mérési adatok szükségesek.

KAPCSOLÓDÓ CIKK