Porban él az emberiség négyötöde

2010.10.15. 16:57

Először készítettek az egész Földre kiterjedő felmérést a légkörben lebegő mikroszkopikus anyagszemcsék, köznapi nevén a por eloszlásáról. Az adatokat a népesség eloszlásával összevetve kiderül, hogy az emberiség közel 80%-a WHO által javasolt szennyezettségi szintet meghaladó koncentrációban él. A nemrég Ajka közelében kiömlött vörösiszapból is egészségre ártalmas por szabadul fel.

 

Az emberi hajszál vastagságánál kisebb, a levegőben lebegő szemcsék a tüdőnkbe jutva egészségügyi problémákat válthatnak ki, és a becslések alapján évente több millió ember idő előtti halálában játszanak szerepet a világon. Ezek megfigyelése, eloszlásuk feltérképezése azonban nehéz, és sok fejlődő országban egyáltalán nincs olyan, a légköri állapotokat monitorozó rendszer, amely az atmoszférában lebegő por mennyiségét, szemcseméretét vizsgálná. Ezen segíthet a NASA adatai alapján készített globális felmérés, amely első a maga nemében.

Mi lebeg felettünk?

Az Országos Meteorológiai Szolgálat levegőkörnyezet-elemző osztályának közlése szerint a levegőben szálló por (avagy légköri por) megtévesztő szóhasználat, ami sajnos hivatalosan is teret nyert. Valójában nem a hétköznapi értelemben vett porról van szó, hanem a levegőben lebegő úgynevezett aeroszol részecskékről, amelyek nem mindig szilárd halmazállapotúak. Mik ezek az aeroszol részecskék?

Az aeroszol részecskék a levegőben eloszlatott szilárd vagy folyékony halmazállapotú anyagszemcsék, amelyek átmérője a mikrométernél (a milliméter ezredrészénél) is kisebb lehet. A legveszélyesebbek a 2,5 mikrométernél kisebb szemcsék (hivatalos jelölésük PM2.5). A PM2.5 mérettartományba eső aeroszol részecskék koncentrációját, forrásait csak az utóbbi időben kezdték alaposan tanulmányozni, miután számos vizsgálat kimutatta, hogy az emberi egészségre károsabbak, mint a durvább mérettartományba eső aeroszolok. Ennek az az oka, hogy mélyebben behatolnak a légzőszervekbe, és felületükön veszélyes, rákkeltő anyagok telepedhetnek meg.

Az ilyen szemcsék globális légköri eloszlását most már mesterséges holdakkal is követik, ennek megfelelően gyakoriságukat ott is megbecsülhetik, ahol nincsenek felszíni mérőállomások. A műholdas mérések legnagyobb nehézsége korábban az volt, hogy alig lehetett a légkör magas és alacsony rétegeiben lebegő szemcséket egymástól elválasztani az adatsorokban. Emellett a felhők is zavarták a megfigyelést, továbbá a felvételeken fényes felszínű területek (hómező, sivatag, városok) is bizonytalanná tették az eredményeket.

A közelmúltban Aaron van Donkelaar és Randall Martin (Dalhousie University, Halifax, Nova Scotia, Kanada) a NASA műholdas mérései alapján a korábbiaknál sokkal pontosabb és Földünk egészét lefedő térképet készítettek a mikroszkopikus lebegő aeroszol eloszlásáról. A Terra és Aqua műholdak adatait számítógépes szimulációval egészítették ki, hogy megállapítsák a kérdéses szemcsék függőleges eloszlását a légkörben.  

Forrás: NASA
Globális "portérkép" a 2001 és 2006 közötti időszakra. A koncentrációt mikrogramm/köbméterben mutatja a skála. A kép nagyméretű változatának letöltése (Dalhousie University, Aaron van Donkelaar)

Forrás: Dalhousie University, Aaron van Donkelaar

Európa és Ázsia kinagyított területe. Jól látszik, hogy hazánk a közepesen szennyezett területekhez sorolható

A fenti térkép a 2001 és 2006 között készült megfigyelések alapján mutatja a mikroszkopikus por légköri sűrűségét. A legmagasabb értékek a Szahara és Délkelet-Ázsia partvidéki térségeiben figyelhetők meg. Míg Afrikában elsősorban a sivatagi szél felel ezért, Ázsiában főleg mesterséges forrásokból: ipari üzemekből, illetve a közlekedés során termelődik a sok szemcse. Ha a szennyezettség területi eloszlását összevetjük a népesség eloszlásával, kiderül, hogy az emberiség közel 80%-a az ENSZ Egészségügyi Világszervezete, a WHO által javasolt 10 mikrogramm/köbméteres szennyezettségi szintet meghaladó koncentrációban él.

A PM2.5 aeroszol részecskék fő emberi tevékenységből származó forrásai a közlekedés (főleg a dízelüzemű járművek), az energiatermelés (szén-, olaj-, fatüzelésű kazánok), ipar (fémkohászat, cementgyártás) és mezőgazdaság (biomassza-tüzelés, tarlóégetés). Európa mindkét felén magasabb a koncentráció a sűrűn lakott, illetve iparosodott területeken. Ezek az aeroszol részecskék nagy távolságokra jutnak el. A zonális, nyugatias szelek övében a kelet felé szállítódás hatása látszik. Európában jól látható a sűrűn lakott és iparosodott területek, valamint a természetes források hatása, amit a meteorológia árnyal: az aeroszolok kelet felé szállítódnak, délen a Szahara hatása is emeli az értékeket, illetve Közép-Európában a helyi források mellett a gyakoribb derült, szélcsendes, csapadékmentes, anticiklonális időjárási helyzet hatása is mutatkozik, amikor vízszintes irányú áthelyeződés jelentéktelen. (Jó példa erre, hogy Olaszországban a Pó folyó völgyének iparosodott területein nagyon magas éves átlagkoncentrációk alakulnak ki.) De a pontos hatások vizsgálata és megértése jelenleg is zajlik.

Magyar porhelyzet

Az ilyen mikroszkopikus aeroszolszemcsék jelenlétéről hazánk légterében Labancz Krisztinát, az Országos Meteorológiai Szolgálat levegőkörnyezet-elemző osztályának munkatársát kérdeztük.

[origo] Milyen hazánkban a 2,5 mikrométernél kisebb légköri por koncentrációja Európa más országaihoz viszonyítva?
L.K. Magyarországon a PM2.5 koncentrációját folyamatosan csak egy budapesti állomáson méri az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat. Ez az állomás a XVIII. kerületben a Gilice téren található, az itt mért értékek úgynevezett városi háttérkoncentrációk, amelyek tükrözik a város hatását, de nem a legforgalmasabb, legszennyezettebb városi értékeket reprezentálják. Az itt mért értékek az Európai Környezeti Ügynökség jelentése alapján az európai városokban mért értékek közt a középmezőnyben helyezkednek el. Antwerpen, Brüsszel, London hasonló értékeket mutat, míg például Milánóban magasabb értékeket mértek. A városokon kívül a kontinensen a PM2.5 koncentrációjának éves átlaga északról délre haladva nő.

A PM2.5 aeroszol részecskék a légkörben több száz kilométert is megtehetnek, ezért a lokális források mellett távolabbi források hatásával is számolni kell. Ezért a városi és háttérértékek nem térnek el jelentősen egymástól, illetve egy város, például Budapest szennyezettségének vizsgálatakor más európai források hatását is figyelembe kell venni.

Melyek a finom por fő forrásai hazánk légterében?
Magyarországon fontossági sorrendben 2008-ban a közlekedés, a lakossági tüzelés - kazánok, kályhák -, a fémkohászat, a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás, valamint a cementgyártás voltak a fő PM2.5 források. Ezért városokban a PM2.5 koncentrációja télen, a fűtési időszakban kétszerese is lehet a meleg évszakokban mért értékeknek.

Mennyire befolyásolják a meteorológiai viszonyok a por koncentrációját, és ilyen szempontból melyek a kedvező időszakok, amikor alacsonyabb koncentráció jellemző nálunk?
Mint a legtöbb légszennyező anyagnál, az időjárási viszonyok döntő szerepet játszanak a tartósan magas koncentrációjú időszakok kialakulásában. Ilyen időjárási helyzet minden évszakban előfordulhat - anticiklonális helyzet, derült égbolt, gyenge, változó irányú légmozgás, csapadékhiány -, de téli időszakban gyakoribb és tartósabban fennáll. Még egy érdekesség: párásabb időben jelentős mennyiségű víz is tapadhat a részecskékre, ami jelentősen megnöveli a tömegüket, és így nagyon magas tömegkoncentrációt mérhetünk, ami megtévesztő lehet. A több napon át fennálló magas koncentrációjú helyzetek éves szinten nem fordulnak elő gyakran.

Jöhet-e veszélyes szálló por a vörösiszapból?

Az Ajka környékén nemrég kiömlött vörösiszap kiszáradása esetén mikroszkopikus szálló por forrása. A Magyar Tudományos Akadémia által a napokban kiadott sajtóközlemény szerint a Pannon Egyetem szakértői modellezték a talajfelszínre kiömlött vörösiszap fokozatos kiszáradásának, azaz kiporzásának következményeit is. A modellkísérletekből kiderült, hogy a belélegezhető szálló por a vörösiszap teljes tömegének mintegy ezredrészét teszi ki, ami magas aránynak számít más ömlesztett szilárd anyagok és természetes talajok porként belélegezhető hányadához képest.

A vörösiszap mozgatásakor vöröses színű, füstszerű anyag szabadult fel, ami nagy mennyiségű és szabad szemmel is látható finom por jelenlétét mutatja. A szálló por durva és finom részecskékből áll. A durva szemcsék a légzőrendszerben ülepedhetnek le, ahol erősen lúgos hatású váladék jelenhet meg. Ez a belélegzett porból kialakuló lúgoldat komoly veszélyt jelent, különösen nagyobb mennyiségű vörösiszappor belélegzésekor. A tüdő léghólyagocskáiba bejutó finom részecskék lúgosító s emiatt egészségkárosító hatása ennél is jelentősebb lehet. A Kolontár lezárt területére belépőknek védőmaszkot, védőszemüveget és védőruházatot kell viselniük. Devecser érintett területén a porszennyezés jelenleg nem kritikus. A devecseri Kastélyparkban mobil levegőszennyezés-mérő állomás működik, a szálló por mennyiségének növekedésekor a katasztrófavédelem azonnal értesítést kap, és megteszi a szükséges intézkedéseket.

Minden cikk az iszapkatasztrófáról

Forrás: MTI/Mohai Balázs





KAPCSOLÓDÓ CIKK