Talán a náthára is lehet egyszer hatékony gyógyszerünk

2010.11.03. 10:06

Egy cambridge-i kutatócsoport eredményei alapján talán a nátha ellen is hatékony gyógyszert lehet fejleszteni, de mindez egyelőre nem több puszta fantáziálgatásnál. Az viszont valóban kiderült, hogy az eddigi ismeretekkel ellentétben az immunrendszer antitestjei a fertőzött sejtek belsejében is képesek a vírusok ellen harcolni.

Az immunológusok mostanáig úgy gondolták, hogy a kórokozók leküzdésében kulcsszerepet játszó antitestek csak kétféle módon képesek a vírusok és más betolakodók ellen harcolni. Az egyik, hogy megakadályozzák a kórokozók sejtekbe történő bejutását, a másik pedig, hogy megjelölik ezeket a kórokozókat. Miután ez megtörtént, az immunrendszer egyéb sejtjei már be tudják kebelezni az antitestek által ellenségként azonosított vírusokat vagy baktériumokat.

Ez a nézet egészült most ki egy új mechanizmussal, a Medical Research Council kutatásának köszönhetően. A PNAS-ben megjelent cikk szerint ugyanis nem igaz, hogy az antitestek kizárólag a sejteken kívül lennének képesek a védekezésre. Dr. Leo James és munkatársai új kísérletükben bizonyították, hogy az antitestek - vagyis a kórokozók hatására a szervezetben képződő ellenanyagok - a vírusfertőzött sejtek belsejében is képesek aktívan harcolni.

A kísérletben emberi sejttenyészeteken sikerült igazolni, hogy az antitestek a vírusok sejtekbe történő bejutását követően is kötődnek a kórokozókhoz. A kutatásban egy úgynevezett adenovírust használtak: ezek a vírusok a leggyakrabban felső légúti megbetegedéseket, például közönséges megfázást okoznak. Kiderült, hogy miután a vírussal együtt a korábban odakötött antitestek is bejutottak a sejtekbe, további, mostanáig nem ismert védekező reakciót is képesek kiváltani. Aktiválódott ugyanis a TRIM21 nevű fehérje, amely a vírusokat a proteoszómának nevezett sejtszervecskébe szállította, ahol aztán elpusztultak a kórokozók - írja a Nature blogja

Bár a kutatók által kiadott sajtóközleményben valóban említésre kerül, hogy az eredmény a jövőben akár újfajta antivirális szerek kifejlesztését is lehetővé teheti, mindez még igen messze van, és egyáltalán nem biztos, hogy lehetséges. Egyelőre ugyanis csak egy alapkutatási eredményről van szó, amit mindössze egyetlen adenovírusnál, és csak laborban tenyésztett sejteken sikerült igazolni - mondta a Nature újságírójának Ruslan Medzhitov, a Yale Egyetem immunológusa. Azzal viszont Medzhitov is egyetért, hogy valóban érdekes eredményről van szó, amely az antitestek egy eddig nem ismert, új funkcióját tárja a kutatók elé.

Dr. Leo James és kollégái ennek ellenére reménykednek benne, hogy a további kutatások idővel új antivirális szereket eredményezhetnek majd. Ez valóban hasznos lehetne, hiszen míg a baktériumok ellen számos antibiotikummal rendelkezünk, hatékony antivirális szerből már jóval kevesebb van.

KAPCSOLÓDÓ CIKK