Fokozatosan darabokra szakadt az Aral-tó az elmúlt évtizedekben, és a jövőben várhatóan még több, kisebb részre válik szét. A legújabb műholdképek látványosan mutatják, hogy közel 8000 négyzetkilométerrel csökkent az egyre sósabbá váló tó területe az utóbbi tíz évben.

Alakítsuk termőfölddé a sivatagot! Ez volt az egyik jelmondata annak a programnak, amelynek keretében a Szovjetunióban növénytermesztésbe próbálták bevonni a száraz ázsiai pusztákat. Az 1960-as években indult program keretében az Amu-darja és a Szir-darja folyók vizét, amelyek az Aral-tavat táplálták, intenzíven használták a gyapottermesztéshez. A terv szerint a sivatagos területek a bőséges vízellátás révén gazdag termőföldekké alakultak volna.

Forrás: NASA
Az Aral-tó képe 2000-ben, az 1960-as partvonal helyzetével (NASA)

Az Aral-tó az öntözés előtt a negyedik legnagyobb területű édesvizű tó volt bolygónkon. Az intenzív vízhasználat és az erős párolgás miatt azonban a vízfelszín mai kiterjedése mindössze 12 százaléka az eredetinek, és a víztömeg is tizedére csökkent.

Forrás: NASA
Az Aral-tó képe 2009-ben, amikor a délkeleti medencéje szinte teljesen kiszáradt (NASA)

Az elmúlt időszakban évről-évre zsugorodó tó vízkészletét a 2006-os, különösen aszályos év is súlyosan érintette, 2008 és 2009 folyamán pedig egyáltalán nem érkezett víz az Amu-darja folyóból. Mindez főleg az Aral-tó déli részének fogyását gyorsította fel - a délkeleti tómedence ekkor szinte teljesen eltűnt (ahogy ez a fenti képen látható). A 2010-es év kedvezőbb volt a Pamír-hegységben bekövetkezett intenzív hóolvadás miatt - azonban ezzel az áradással sok iszap is érkezett, amely főleg az Aral-tó délkeleti felében rakódott le. Utóbbi sok helyen kiszáradt, és a műholdfelvételeken látszólag ezért nőtt meg a sötét terület nagysága.

Forrás: NASA
Az Aral-tó képe 2010-ben, amikor a Pamírban történt hóolvadás részben ismét feltöltötte a dékeleti medencét (NASA)

A Terra műhold MODIS detektorának legutóbb közölt felvételein jól látható a vízborította terület csökkenése 2000 és 2010 között. A zsugorodás során összesen mintegy 8000 négyzetkilométerrel csökkent az Aral-tó területe az elmúlt évtizedben is - ami a Balaton vízfelületének közel 14-szerese. A vízszint csökkenése miatt a korábban összefüggő tófelület két nagy egységre, egy északi és egy déli részre vált szét, ezek közül is a déli szintén kettő, ma már csak rövid szakaszon érintkező, elnyúlt darabra különült el.  

A kép nagyobb méretben a NASA honlapján

Google Earth

Sajnos a területen csak a növénytermelésnek hozott hasznot a sok víz elöntöntözése. A halászatból élőknek egyre kevesebb munka jutott, a tó vize egyre sósabb lett, és a kiszáradt tófenékről a szélfújta por még nehezítette is a mezőgazdaság helyzetét azokon a helyeken, ahol a termőföldekre rakódott le.

 

 

Kisfilm a vízterület csökkenéséről (NASA)

Ajánlatok:

- Ilyen Egyiptom és Izrael éjjel a világűrből

- Az Aral-tó visszatér - hét műholdképe

- Megmentik az Aral-tó egy részét - a hét műholdképe

- Ökológiai katasztrófák képei az új Times világatlaszban