Szerdán éjjel érkeznek a hullócsillagok

Szerdáról csütörtökre virradó hajnalban várhatók a legnagyobb számban a Leonidák-meteorraj hullócsillagai. Bár megfigyelésüknek nem kedvez az aktuális holdfázis, sötét egű, vidéki helyszínekről több meteort is láthatunk majd óránként.

Szerdáról csütörtökre virradó éjjel várható a Leonida-meteorraj maximuma. A Leonidák 1998-2000-ben erős aktivitást mutattak, ám a következő években sokkal kevesebb hullócsillagot adott a raj. A Leonidáknál a legnagyobb meteorzápor közel 33 évenként jelentkezik, ezért idén nem várható sok hullócsillag. Ideális esetben, azaz derült időben és közvilágítástól mentes helyszínről óránként tucatnyi meteor pillantható majd meg az éjszakai-hajnali égen.

A Leonida-meteorraj az 55P/Tempel-Tuttle-üstökös pályája mentén szétszórt törmelékből áll. Az apró szemcsék áramlatát minden év novemberében keresztezi bolygónk. Ekkor a szemcsék a légkörbe belépnek, nagy sebességük miatt felizzanak, és útjuk mentén a levegőt is sugárzásra késztetik. Ez a meteor-, avagy népiesen hullócsillag-jelenség.

A meteorok megfigyelése szabad szemmel végezhető tevékenység. A sikeres észleléshez szükséges fontos körülmény a sötét égbolt. Míg kivilágított nagyvárosokból hosszú órák alatt is csak egy-két meteort láthatunk, sötét vidéki ég alól ugyanennyi idő alatt több tucat hullócsillagot pillanthatunk meg. Próbáljunk tehát minél messzebb kerülni a zavaró fényforrásoktól. Emellett természetesen ne feledkezzünk meg a vastag öltözetről: a hideg éjszakán várhatóan fagypont közelébe ereszkedik a hőmérséklet.

Egy fényes meteor lelassított haladása a Magyar Csillagászati Egyesület kamerarendszerének felvételein (MCSE, Kiskun Csillagászati Tábor, Igaz Antal)

A meteorhullás során megfigyelhető a radiánsjelenség: a meteorok látszólag az égbolt egyetlen pontjáról érkeznek. Ez a perspektivikus hatás következménye - az egymással párhuzamosan repülő szemcsék látszólag a végtelenből, egy pontból indulnak ki, akárcsak az egymással párhuzamos vasúti sínek.