A Föld sorsát is megmutatja egy most felfedezett bolygó

exobolygó
Vágólapra másolva!
Első alkalommal fedeztek fel egy olyan exobolygót, amely más galaxisból származó, de ma már a Tejútrendszerben található csillag körül kering. Maga a csillag már túl van a vörös óriás állapoton is. A felfedezés segít megérteni, hogyan élhetik túl az exobolygók csillaguk haláltusáját.
Vágólapra másolva!

Több rekordot is tart a most azonosított HIP 13044b jelű exobolygó és csillaga, amelyek felfedezését csütörtökön este jelentették be, a Science-ben közölt cikk megjelenésével egyidőben. Ez az első olyan Naprendszeren kívüli bolygó, amely egy másik galaxisból származó csillag körül kering. Maga a csillag egy igen idős, a csillagfejlődés végállapotához közeli égitest. A Naprendszeren kívüli planéták, azaz exobolygók jellemzőinek megismerése segít abban, hogy jobban megértsük Földünk helyzetét a többi planéta között. Az idős csillagok körüli bolygók megismerésével azt is jobban megbecsülhetjük, milyen sors vár ránk a Nap életének vége felé.

A csillag fémtartalma csak 1%-a a Napénak, átmérője pedig nagyjából 6-7-szerese csillagunkénak. Ez szokatlan, ugyanis az exobolygók fontos jellemzője, hogy a fősorozati csillagok közül a fémekben szegény objektumok körül ritkán mutatkoznak. Eddig csak néhány olyan példa ismert, ahol egy bolygó olyan csillag körül mozog, amelynek fémtartalma mindössze 10%-a a Napra jellemzőnek. (A csillagászatban fémeknek a hidrogénnél nehezebb elemeket tekintik.) Ez a helyzet elméleti megfontolások alapján várható is, hiszen ha több fémet (azaz nehéz elemet) tartalmazott az az ősi gázfelhő, amiből a csillag született, akkor feltehetőleg több szilárd szemcse állt össze körülötte - amelyekből később a planéták keletkeztek. Kevesebb nehéz elem esetén kevesebb bolygó várható, vagy azok teljesen hiányozhatnak is.

Az újonnan felfedezett bolygó csillaga a vörös óriás állapot utáni fázisban van. Ez azért érdekes, mert a felfúvódott vörös óriás állapotban a csillagok elnyelhetik a legbelső planétákat. Ez a sors várhat a Naprendszerben a Merkúrra és a Vénuszra is, a becslések szerint körülbelül ötmilliárd év múlva. A számítások szerint a Földet már nem nyeli el a haldokló Nap, de bolygónk olyannnyira felmelegszik, hogy az általunk ismert élet nem maradhat fenn rajta.

Forrás: ESO
Fantáziarajz a most azonosíott, a csillagához viszonylag közel keringő planétáról (ESO)

A bolygó viszonylag gyorsan, 5,5 nap alatt fordul meg a tengelye körül. Tömege legalább 1,25-szöröse a Jupiterének, tehát egy nagy gázbolygóval van dolgunk. Viszonylag közel, 0,116 és 0,087 csillagászati egységre mozog csillagától - 1 csillagászati egység megegyezik a Föld átlagos naptávolságával, amely 150 millió kilométer. Ez a távolság egyébként 2,8-szorosa a csillag sugarának. A planéta keringési periódusa pedig kereken háromszorosa a csillag tengelyforgási idejének. Utóbbi feltehetőleg nem véletlen, hanem a két égitest közötti szoros gravitációs kapcsolat eredménye.

Egy széttépett galaxis maradványa

További érdekesség, hogy a csillag az úgynevezett Helmi-áramlás tagja. Ez egy kiterjedt csillagcsoport a Tejútrendszer külső, halonak nevezett régiójában. Tagjai egymáshoz hasonló összetételű égitestek, és hasonló pályán is mozognak - egy hatalmas csillagramlást alkotva. A modellek alapján 6-9 milliárd évvel ezelőtt a Tejútrendszerbe zuhant, és itt fokozatosan szétoszlott kísérőlagaxis maradványa a csillagáramlás. Eszerint a most azonosított csillag és bolygója is egy másik galaxisból érkezett.


A most azonosított exobolygó jellemzői segítenek annak megértésében, miként módosul egy planéta pályája attól, hogy központi csillaga vörös óriás állapotba kerül. Ha egykor voltak a kérdéses exobolygónál beljebb keringő planéták a rendszerben, azok bekebelezése érdekes folyamat lehetett a csillag fejlődése során. A megfigyelés emellett annak az elgondolásnak is kedvez, hogy más galaxisokban is ugyanúgy bolygók állnak össze a csillagok körül, mint a mi Tejútrendszerünkben.

http://videa.hu/flvplayer.swf?v=U4P08BJSX3FXTY2Q

Film a most felfedezett bolygóról (ESO)