Jégtömbök között repült el az űrszonda

2010.11.19. 9:52

Labda méretű jégtömbök között száguldott el múlt héten az EPOXI-űrszonda, miközben megközelítette a Hartley-2 üstököst. A NASA izgalmas, új eredményeket mutatott be a küldetésről.

Nem volt veszélytelen az EPOXI-űrszonda küldetése, derült ki a NASA csütörtöki sajtótájékoztatóján. A megfigyelések részletes elemzése alapján utólag kiderült, sok nagyméretű jég- vagy hótömb is volt a Hartley-2 üstökösmag közelében - szerencsére azonban egyik sem találta el a szondát, miközben az elhaladt mellettük.

Ez volt az első alkalom, hogy egy üstökös kómájának (ritka légkörének) belső részén magból kirepült, nagyobb szilárd testeket azonosítottak közvetlen közelről. Ezek laza szerkezetű szén-dioxid hóból állhattak, és méretük alkalmanként egy focilabdáét is elérte. Korábban, az areciboi rádiótávcsővel a Földről végzett mérések több üstökösmagnál is utaltak ilyen nagyobb, kirepült blokkok létére - de a mostani volt az első alkalom, hogy űrszondákkal közelről is megfigyelték ezeket.

A Hartley-2 két nagy, egyenetlen felszínű tömbből álló magjából kiáramló szén-dioxid mellett másodpercenként közel egy tonnányi víz is kirepült a világűrbe, fagyott jégkristályok formájában. A két blokkot összekötő keskenyebb, sima felszínű területen azonban másmilyen anyagkibocsátást tapasztaltak, mint az egyenetlen vidékeken. 

Forrás: NASA
A két nagy, egyenetlen felszínű tömbről induló anyagsugarak modellje (NASA)

Forrás: NASA
A két nagy tömb közötti, sima felszínről származó anyagkibocsátás modellje (NASA)

A sima felszínű részekről nem indultak ki anyagsugarak, hanem a mérések alapján erről a vidékről vízgőz szivárgott kifelé. Utóbbi sokkal lassabb, diffúzió jellegű folyamat révén szabadult ki. Ugyanakkor az anyagsugarak esetében nagy sebességű szén-dioxid lövellt a magasba.

Forrás: NASA
A szén-dioxid a két nagy tömbről származott (balra), míg a víz az üstökösmag közepéről érkezett (jobbra)

A fentiek értelmében tehát két eltérő anyagkibocsátási módot is azonosítottak az üstökösnél. A Hartley-2 sima felszínű vidéke hasonlóan viselkedett, mint például a Temper-1 üstökös felszíne, amelynek felső, porózus rétegén keresztül lassan áramlott ki a gáz a szabadba. Mindezek mellett a kómában sikerült szerves molekulák nyomát is kimutatni - de utóbbiak jellemzőiről egyelőre nem sok adatot közöltek.

Forrás: NASA
A "hógolyók" mozgása (kék színnel) a háttércsillagok látszó elmozdulásához képest (piros színnel)

KAPCSOLÓDÓ CIKK