A Nap forró anyagából álló, a Földnél hatvanszor nagyobb gázhíd lebeg csillagunk felszíne felett. Az instabil alakzat eddig még csak kisebb robbanásokat produkált, de veszélyesen nagy kitörés is elképzelhető a következő napokban. A várhatóan kidobodó napanyag egy része a Föld felé is irányulhat.

Hatalmas, izzó plazmával teli szál mutatkozik a Napon ezen a héten. Az ilyen alakzatok, az úgynevezett protuberanciák csillagunk felszíne felett lebegő gázhidak, vagy más néven filamentek. A mellékelt animáción látható filament aktivitását a Solar Dynamics Observatory nevű űrszonda rögzítette december 6-án.

Forrás: NASA, SDO
A hatalmas gázhíd egy instabil része az ultraibolya tartományban. A környezeténél kicsit sötétebb szál anyagát a mágneses tér tartja lebegő állapotban a Nap felszíne felett (NASA, SDO)

A képen látható alakzat december 4-én érte el a Föld méretének harmincszorosát, majd a következő napokban még tovább növekedett, és december 6-ra bolygónknál hatvanszor hosszabb volt, megközelítve a 0,7 millió kilométeres nagyságot. Néhány kisebb kitörés is indult belőle - ezekből egy figyelhető meg a felvételen -, de az alakzat jelentős része egyben maradt. Az ilyen kisebb anyagkibocsátások is veszélyesek lehetnek, ha bolygónk felé indulnak, azonban eddig ilyen nem volt közöttük.

Az ilyen nagyméretű mágneses hurokrendszerek a Napon viszonylag instabilak, amit a most megfigyelt filamentből kiindult kisebb kitörések is jeleznek. Az alakzat ezen a héten, illetve részben a következő héten csillagunknak a Föld felé tekintő oldalán mutatkozik. Amennyiben felrobban (tehát anyagának jelentős része a benne lévő mágneses erővonallal együtt kilökődik), bolygónk felé is indulhat. A várható hatásokat nem lehet előre megjósolni, az esetleges koronakitörés kellemetlen következményeket okozhat a távközlésben és a műholdak üzemelésében, de katasztrófától nem kell tartani. A szakemberek ezekben a napokban kiemelt figyelmet fordítanak a jelenség követésére, a legfrissebb eseményekről a spaceweather.com weboldalon lehet tájékozódni.

Robbanások a Napon

Csillagunk felszínén többféle robbanásos jelenség figyelhető meg. A klasszikus értelemben vett napkitörések, azaz napflerek rövid, gyors események. Ezzel szemben a protuberanciák alkalmanként napokon, akár heteken át nyugodtan lebegnek csillagunk felszíne felett, majd váratlanul felrobbannak.

napkitörés (napfler): néhány perces heves robbanás a Nap fotoszférájában vagy afölött. A flerek ellentétes polaritású mágneses terek találkozásakor felszabaduló energiából táplálkozhatnak. Hőmérsékletük több 10 millió K is lehet, egy fler alkalmával több millió tonna anyag hagyja el a Napot, nagyságrendileg 1000 kilométer/másodperc sebességgel. A flerek főleg az ultraibolya és a röntgentartományban fényesek. Általában napfoltokhoz kapcsolódnak, a legerősebb naptevékenység idején 30-80 fler is előfordul naponta. Forrás: tudasbazis.csillagaszat.hu

protuberancia: a Nap fotoszférájából a kromoszférába emelkedő, nagyságrendileg 10-100 ezer kilométeres gáznyúlványok. A protuberanciák anyagát a Nap felszínéből kiemelkedő mágneses erővonalak tartják lebegő állapotban. A nyugodt protuberanciák élettartama több hét, az aktív (robbanó) protuberanciák gyorsan változnak, anyaguk ritkán ki is repülhet a Napról. A napkorong peremén világosak, a korong előtt sötétek, utóbbi esetben filamenteknek is nevezik őket. Forrás: tudasbazis.csillagaszat.hu


Mint arról nemrég beszámoltunk, a szokatlanul hosszú, nyugodt napfoltminimum után egyre látványosabb aktivitást produkál csillagunk. Ennek megfelelően sok heves, robbanásos folyamat zajlik felszínén - hasonlóakra tehát a következő időszakban is számíthatunk.

Ajánlat: