Hatékonynak bizonyult egy rákvakcina limfómás betegeknél

2010.12.09. 9:01

Vélhetően megtalálták az okát, hogy miért nem sikerült mostanáig olyan oltást készíteni, amely jelentősen növelné a limfómás betegek túlélési idejét. Kiderült, hogy a vakcina csak egy bizonyos fehérjetípus jelenléte esetén hatékony, ekkor azonban akár két évvel is képes meghosszabbítani a rákbetegek életét.

A limfóma a nyirokrendszer fehérvérsejtjeit, a limfocitákat érintő daganatos betegség. Ennek egyik megjelenési típusa a follikuláris limfóma: az elnevezés arra utal, hogy ebben az esetben megmarad a nyirokcsomók hagyományos, tüszős szerkezete (a betegség különféle fajtáiról itt olvashat bővebben). A limfóma ezen típusánál most először sikerült olyan eredményeket elérni, amelyet a Pennsylvania Egyetem munkatársai mérföldkőnek tekintenek a vérképzőszervi daganatok kezelésében.

Az új tanulmányban egy már korábban elvégzett klinikai vizsgálat adatait értékelték, észrevettek ugyanis egy olyan eltérést, amely első alkalommal nem volt nyilvánvaló. A szigorú feltételeknek megfelelő klinikai próbában egy személyre szabott rákellenes oltást teszteltek, összesen 117 betegen. Az oltást a daganatos betegségeknél nem megelőző jelleggel adják, hanem már a rák kialakulását követően, azért, hogy mesterségesen fokozzák az immunrendszer aktivitását. (A rákellenes oltások hatásmechanizmusáről és a vakcinák elkészítésének lépéseiről itt olvashat bővebben.)

A vizsgálat már a harmadik fázisban tartott, ami azt jelenti, hogy több központban, véletlenszerűen és kontrolláltan kiválasztott betegcsoporton végezték a vakcina hatékonyságának elemzését. Az egyik csoport (76 beteg) valódi oltást kapott, míg a másik csoport (41 beteg) olyat, amelyben nem volt tumorellenes fehérje. Ebben az esetben nem a betegek saját immunsejtjeit használták a vakcina elkészítéséhez, hanem egy olyan segédanyagot, amely serkenteni az immunsejtek működését.

Az első kiértékelésekor azt az eredményt kapták, hogy az oltással kezelt betegek tünetmentes túlélési ideje 14 hónappal hosszabbodik a placebócsoport tagjaihoz viszonyítva. Amikor viszont aszerint is kettéosztották a betegeket, hogy tumorsejtjeik milyen típusú fehérjét hordoznak, kiderült, hogy az oltás ennél sokkal hatékonyabb. Azon betegeknél, akiknél az IgM nevű fehérje volt jelen a tumorsejtek felszínén, az oltás két teljes évvel növelte a túlélési időt a kontrollcsoporthoz képest - írja a Penn Egyetem sajtóanyaga.
 
A különbséget az okozta, hogy a másik betegcsoportnál a tumorsejtek nem az IgM, hanem az IgG elnevezésű fehérjét hordozták. Az oltásban mindkét fehérjetípus jelen volt, a második betegcsoport azonban szinte semmilyen javulást nem mutatott ugyanarra az oltásra (a túlélési idő náluk csak 3 hónappal növekedett a kontrollcsoporthoz képest.)

"Az egészséges sejteken egyik fehérjetípus sincs jelen, a betegeknél pedig vagy az egyiket, vagy a másikat találjuk a daganatsejtek felszínén. Azt azonban még senki nem vizsgálta, hogy befolyásolja-e mindez a rákvakcina hatékonyságát. Most kiderült, hogy nem is kis mértékben: amíg az összes betegnél összevontan elemeztük a túlélési idő javulását, addig átlagosan csak 14 hónapos hosszabbodást tapasztaltunk. Ha viszont mindezt a fehérjetípus szerint vizsgáljuk, hatalmas különbség mutatkozik: az IgM-et hordozó betegeknél két évvel nő a tünetmentes túlélési idő, míg az IgG-t hordozó betegeknél szinte semmivel" - mondta Stephen J. Schuster, a tanulmány vezető szerzője.

A következő lépés az lesz, hogy a mostani eredményeket egy olyan klinikai vizsgálattal is megerősítsék, ahol nem utólag, hanem már a legelején kettéosztják a betegeket aszerint, hogy tumorsejtjeik melyik fehérjetípust hordozzák. "Ha ez a vizsgálat is sikerrel jár, akkor úgy tűnik, tényleg megtaláltuk az okát, hogy az eddigi oltások miért nem voltak kellően hatékonyak a limfóma ellen" - mondta Schuster.

Az eredményeket az Amerikai Hematológus Társaság idei éves konferenciáján mutatták be.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK