A virtuális valóság alkalmazásai futurisztikusnak tűnhetnek, de több közülük már Magyarországon is elérhető. A közlekedési fóbiák és a stressz kezelésében egyaránt bevált módszert az üzleti életben is alkalmazzák: ha valaki nem érzi magát elég magabiztosnak egy prezentáció megtartásához, előadói képességeit a virtuális térben fejlesztheti tovább.

Angelina egy harminc év körüli, csinos, sportos alkatú nő, fekete, rövid hajjal és intelligens arccal. Teljesen olyan, mint egy valódi terapeuta, ő azonban csak a képernyőn létezik. Az egyetemi labor PC-je mellett egy mikrofon és egy videokamera van elhelyezve, ami rögzíti a tesztalany hangját és gesztusait. A jelek a számítógépbe érkeznek, így a virtuális terapeuta csak akkor szólal meg, ha interjúalanya abbahagyta a beszédet. Két kérdés között empatikusan figyel, néha pedig bólint egyet.

"Mik azok a dolgok, amiket a legkevésbé szeretsz magadban?" - kérdezi. A vizsgálat résztvevője - egy fiatal egyetemista lány - rövid gondolkodás után válaszol. "Gyűlölöm, hogy a legtöbbször képtelen vagyok megszólalni, amikor társaságba megyek. Egyszerűen csak csendben vagyok, a körülöttem lévők azonban barátságtalannak tartanak emiatt. Holott ez nem azt jelenti, hanem egyszerűen csak gátlásaim vannak." A virtuális pszichológus újabb kérdést tesz fel: "Mitől félsz a leginkább?"

A Dél-Kaliforniai Egyetem kutatói már többféle szituációban is kipróbálták a virtuális terapeutát, hogy kiderüljön, segítheti-e valamiben a pszichológusok munkáját. Angelina képes volt arra, hogy kiváltsa a résztvevőkből azt, ami a terápiás folyamat talán legfontosabb kezdeti lépése: az alanyok hajlandók voltak feltárulkozni a valóságban nem is létező pszichológus előtt.

 

A kísérletet valódi, hús-vér pszichológusokkal is megismételték. A szakemberek ekkor videointerjúk formájában kérdezték ki az alanyokat, majd ugyanezt Angelina is megtette. Ekkor még érdekesebb eredményt kaptak: a társas helyzetekben erősen szorongó személyek meglepő módon többet elmondtak magukról a virtuális terapeutának, mint az élő embereknek - írja a New York Times cikke.

Hazai terápia metró- és repülésfóbia ellen

Bár egy Angelinához hasonló terapeutához itthon még nem fordulhatunk segítségért, a virtuális terápiák és tréningek hazánkban sem ismeretlenek. Ezeket egyaránt alkalmazzák az üzleti életben (bővebben lásd keretes anyagunkat), továbbá orvosi céllal is, a közlekedési fóbiák vagy a munkahelyi stressz kezelésére.

"A virtuális eszközök bevonásával végzett pszichoterápia mára itthon is a napi klinikai gyakorlat részévé vált. Jelenleg kétféle világot tudunk élethűen utánozni: a repülést és a metróval történő közlekedést. Ezekbe a helyzetekbe nehéz úgy belehelyezkedni, hogy egyszerűen csak becsukjuk a szemünket és elképzeljük a szituációt. Az imaginációs módszerekkel erre is van ugyan lehetőség, de így valamivel lassabban halad a terápia, mintha virtuális környezetben próbálkozunk a hozzászoktatással. Ezt szaknyelven deszenzitizációnak nevezik: a pácienst fokozatosan egyre közelebb hozzuk ahhoz a helyzethez, amely miatt a valóságban komoly szorongásai vannak" - mondta az [origo]-nak dr. Simon Lajos pszichiáter, a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának docense.

Aki egyáltalán nem mer repülőgéppel vagy metróval utazni, az a virtuális térben mindezt bármiféle kockázat nélkül megteheti. A beteg - terapeutája vezetésével - először megközelíti azt a helyet, amelytől fél. "Ha valaki nagyon tart valamitől, akkor már az esemény helyszínének puszta látványa is kiváltja nála a szorongásos tüneteket. Emiatt a repülés- vagy a metrófóbiánál is azzal kezdjük, hogy kisétálunk a virtuális repülőtérre vagy a metrólejárathoz. A kétféle programban a Ferihegyi repteret és a Kossuth téri metrómegállót használjuk, így még inkább élethű a hatás" - mondta Simon.

A terápia lépcsőzetes, így a beteg először csak a helyszínnel ismerkedik. Ha a reptéri check-in pult vagy a mozgólépcső látványa már nem vált ki elviselhetetlen szorongást, akkor a páciens fokozatosan eljuthat a repülőgépig vagy a metróalagútba. "Svédországban ennél is tovább mentek: az ottani társadalombiztosító szerződést kötött a skandináv légitársasággal, ami lehetőséget nyújt rá, hogy az utolsó terápiás üléseket egy valódi repülőgépen tartsák meg. A pszichológus és páciense egy belföldi járaton próbálhatja ki a valóságban is, hogy eredményes volt-e a terápia" - mondta a szakember.

Relaxáció azonnali visszacsatolással

A Semmelweis Egyetem klinikáján egy relaxációs program is fut, amely szintén a virtuális valóságot használja a krónikus stressz csökkentésére. A fóbiákkal ellentétben ezekre a gyakorlatokra teljesen egészséges emberek is jelentkezhetnek. A rendszeresen ismételt relaxációs gyakorlatok pozitív visszacsatolásokkal segítik elő, hogy a belső feszültséget idővel magunk is egyre hatékonyabban tudjuk csökkenteni.

"Ez a fajta ellazulás kiválóan alkalmas például a munkahelyi stressz oldására. Olyankor érdemes vele próbálkozni, ha valaki folyamatosan túl van terhelve, és a körülmények nem teszik számára lehetővé, hogy hosszabb pihenést iktasson be a mindennapjaiba. Ezenkívül akkor szokták javasolni a pszichológusok, ha valaki a hagyományos relaxációs módszerekkel sem tudja megtanulni, hogy miként lazuljon el. A virtuális környezet teljes biztonságot ad, ami igen hatékonyan segíti a relaxáció újratanulásának folyamatát" - mondta a pszichiáter.
 
A társadalombiztosítás egyelőre nem finanszírozza ezeket az eljárásokat, így a virtuális kezelések nagyjából ugyanannyiba kerülnek, mintha magánrendelőbe járnánk pszichoterápiára. A tb rendszerébe mindez akkor kerülhetne bele, ha az ország csaknem összes pszichoterápiás klinikája rendelkezne egy virtuális valóság laboratóriummal.

Virtuális coaching Magyarországon

A klinikán használt virtuális környezetet a VirMed Kft. programozói dolgozták ki. Takács Barnabás és kollégái több új fejlesztést is végeztek azóta, így a módszert kiterjesztették például a gyermekek tanulási zavarainak kezelésére is. A figyelemzavaros kórképekről és a diszlexiáról az utóbbi évek kutatásai alapján kiderült, hogy meglepő módon az egyensúlyérzékelés zavarával is összefüggnek. A virtuális környezetben végzett terápia ebben az esetben arra irányul, hogy javítsák a gyermekek egyensúlyérzékelését, amivel az eddigi kísérletek alapján a koncentrációképesség is jelentősen javítható. A Budai Gyermekkórházban már jelenleg is üzemel egy ilyen rendszer.

"A Dél-Kaliforniai Egyetemhez hasonlóan virtuális embereket is használhatnánk, a korábbi tapasztalataink azonban azt mutatják, hogy mindez túl sokba kerül ahhoz képest, amennyit nyújtani tud. A változatosság és a véletlenszerűség növelése érdekében inkább a gömbvideós módszerrel zajlanak a fejlesztések. Eredetileg mindezt orvosi célokra kezdtük használni, később azonban rájöttünk, hogy rengeteg egyéb alkalmazás is lehetséges. Ezek egyike lett az üzleti életben használt virtuális tréningtechnika, idegen szóval coaching" - mondta az [origo]-nak Takács.

Forrás: AFP

Ennek során egészséges embereket készítenek fel rá, hogy stresszes szituációkban is magabiztosak tudjanak maradni. Az alanyoknak mutatott felvételeken ebben az esetben élő emberek láthatók, akiknek előadást kell tartaniuk. A programba számos olyan tényezőt is beépítettek, ami megzavarja az előadót, és fokozza a stresszhelyzetet. Mindeközben mérik a feszültségszintet és a teljesítményt, amivel megállapítható, hogy a frusztráló hatások mennyire billentik ki egyensúlyából a vizsgálati alanyt. Takács munkacsoportjának köszönhetően több mint tizenhat órányi, gömbkamerával előre felvett anyag áll a trénerek rendelkezésére.

A tréningtechnikai felhasználás ötletét az Értéktrend Consulting vezetője, dr. Serényi János adta. "A program törzsanyaga az Értéktrend trénerei által Magyarországon, illetve külföldön megtartott sok száz prezentáció tapasztalatából táplálkozik. Az ügyfelek nem csupán figyelik a prezentációt, hanem viselkedésükkel és barátságtalan közbekérdezéseikkel alkalmanként zavart is keltenek. A coaching sikerét nagyban segíti az a biofeedback rendszer is, amivel a prezentáló stresszel való megküzdésének eredményességét mérjük" - mondta az [origo]-nak Serényi.