Kiderült, mekkora a legnagyobb állat szája

Saját testsúlyával közel megegyező mennyiségű vizet képes a szájába venni a kék bálna, s ennek köszönhetően rendkívül hatékonyan tud táplálkozni, állapították meg kutatók. A Föld legnagyobb állataként számon tartott faj apró rákokat szűröget ki a tengervízből, ezért egyszerre nagyon nagy mennyiségű vizet kell a szájüregébe vennie, hogy elegendő táplálékhoz jusson.

A sziláscetek közé tartozó kék bálnák (Balaenoptera musculus) úgynevezett krilleket, apró lebegő rákokat fogyasztanak. Táplálkozás során egy nagy levegővételt követően merülnek le akár 500 méternél is mélyebbre, majd megfordulnak, és tátott szájjal felfelé beleúsznak a krillfelhőbe. A szájukba vett vizet vékony csontlemezeken, úgynevezett szilákon keresztül préselik ki, amelyeken viszont fennakadnak a pici rákok. Egy merülés alkalmával háromszor-négyszer is átúsznak így a rákfelhőn.

Jeremy Goldbogen, a San Diego-i Kalifornia Egyetem munkatársa és Robert Shadwick, a vancouveri Brit Kolumbia Egyetem kutatója arra volt kíváncsi, hogy vajon mennyire hatékony ez a táplálkozási mód, és mennyi energiát nyernek belőle az állatok. A kutatócsoport 265 bálna összesen 200 merülését, illetve 654 felfele úszását tanulmányozta az állatok hátára rögzített speciális érzékelő segítségével. A készülék regisztrálta az úszás sebességét, a mélységet, a térbeli orientációt és a farokuszony csapásszámát, majd levált a bálna hátáról. Kis súlyának köszönhetően felkerült a vízfelszínre, és onnan gyűjtötték be a kutatók. Múzeumi példányok felhasználásával az állatok szájüregének térfogatát is meghatározták.

Kék bálna felülnézetből

A szakemberek számításai szerint a bálnák egy merülés alkalmával 63 000 kilojoule energiát használnak el, ami emberi léptékkel mérve soknak tűnhet. (Egy 70 kilogrammos ember esetében egy percnyi gyalogláshoz 22 kilojoule energiára van szükség.) Kiderült azonban, hogy a táplálkozási helyeken megfigyelt ráksűrűség miatt az állatok egy merülés alatt közel 5 millió kilojoule energiához jutnak a krillek elfogyasztásával, vagyis 77-szeres a merülés hatékonysága. A bálnák egy-egy felúszás alkalmával átlagosan 80 tonna vizet vesznek a szájukba, amiből körülbelül 1260 kilogramm rákot szűrnek ki. A kék bálnák 25-30 méteres hosszához általában 100-130 tonnás testsúly párosul, vagyis közel a saját súlyuknak megfelelő mennyiségű vizet képesek esetenként átszűrni.

A kutatók szerint az eredmények megmagyarázzák, hogyan képesek a bálnák a nyári antarktiszi táplálkozási időszakot követően több hónapot vándorlással, majd a trópusi szaporodási helyeken eltölteni, ahol nagyon kevés az elérhető táplálék, és a nőstényeknek ráadásul még utódokat is kell nevelniük.

Az eredmények a Journal of Experimental Biology című folyóiratban jelentek meg.