Aminosavak főttek a meteoritokban

2010.12.16. 12:04

A kisbolygók és meteorikus testek ütközésekor fellépő forróság lebontja az aminosavakat. Egy Szudán felett két éve felrobbant test maradványai alapján azonban sok szerves molekula össze is állhat a magas hőmérsékletről lehűlő anyagban.

A világűrből hulló meteoritokban lévő aminosavak szerepet játszottak a földi élet keletkezését megelőző prebiotikus fejlődésben, mint arra már több, egymástól független megfigyelés is rámutatott. Ezúttal egy újabb, a fenti állítást támogató megfigyelés született, ahol a korábbiaktól eltérő formában voltak jelen, illetve keletkeztek a fontos szerves összetevők.

Az új felismerés a Szudán felett néhány éve felrobbant, 2008 TC3 jelű kisbolygó lehullott darabjai alapján született. Az eset érdekessége, hogy az égitestet még a Földdel való várható találkozása előtt felfedezték, majd néhány helyről a légköri robbanását is megfigyelték. A lehullott meteoritokban pedig olyan aminosavakat azonosítottak, amelyek szerkezetük alapján nem földi szennyezések lehetnek, hanem a világűrből érkeztek.

A felfedezés nem lenne különleges, ha nem sokkal a becsapódás előtt a kisbolygó nem élt volna át heves ütközéseket. A meteorit szerkezetének és ásványainak vizsgálata alapján ugyanis egy másik égitesttel ütközött. A találkozó során anyaguk 1000 Celsius-fokra hevült, és az eredetileg bennük lévő szerves molekulák lebomlottak, illetve grafittá alakultak.

Ennek ellenére 19 különböző aminosavat találtak a meteoritban. Ezek egy része olyan túlélő lehet, amely valahogy megúszta a korábbi kataklizmát, és nem bomlott le. Azonban több, egymástól független amerikai kutatóintézetben végzett újabb vizsgálatok arra utalnak, hogy az aminosavak egy része a hőhatástól lebomlott molekula-töredékekből épült fel újra a meteorit belsejében, méghozzá viszonylag rövid idő alatt.

Utóbbi elgondolás abban különbözik a korábbi modellektől, hogy régebben úgy tartották, a meteoritok belsejében csak alacsony hőmérsékleten, a bennük keringő vizes oldatok révén keletkezhetnek aminosavak. Az új vizsgálat azonban arra utal, hogy egy ütközéses robbanást követően, akár magas hőmérsékleten, még gáz fázisban is újraformálódhatnak a szerves molekulák a hűlő anyagban, esetenként aminosavakat alkotva. A felismerés a becsapódások során termelődő anyagokra is hatással lehet - elképzelhető, hogy a felrobbanó és elpárolgó meteoritok szerves anyagának egy része közvetlenül a robbanás után ismét aminosavakká alakult. Mindez a Föld kialakulását követő, intenzív meteorikus bombázás időszakában nem elhanyagolható szerves anyag mennyiséget eredményezhetett.

Csillagászati Alaptanfolyam indul Budapesten

Az ELTE Csillagászati Tanszéke 2011 első félévében csillagászati alaptanfolyamot hirdet. A képzés anyaga az egyetemi alapképzések csillagászati szakirányának törzsanyagával egyezik meg. Elvégzése középfokot meghaladó jártasságot ad a csillagászat tudományában, különös tekintettel az elméleti ismeretekre és alapvető csillagászati számítások elvégzésére.

A féléves tanfolyam két, egyenként 60 órás trimeszterre tagolódik. Helyszíne: Budapest, XI. kerület, Infopark. Ideje: szombatonként 10:30-16 óra (ebédszünettel) - 6 tanóra/hét. Az első alkalom időpontja 2011. január 08., az utolsóé 2011. június 25.

Jelentkezni az astro.elte.hu/tanfolyam honlapon lehet. További információk: Marschalkó Gábor, ELTE Csillagászati Tanszék, 1117 Bp. Pázmány P. sétány 1/A,   6.76 ill. 6.73,   Tel.: 372-2946


KAPCSOLÓDÓ CIKK