A legújabb kutatások szerint a madárszerű dinoszauruszok között nagyon sok növényevő volt. A kréta időszaki Therapoda fajok változatosságához a sokféle táplálkozásmód is hozzájárulhatott.

A theropodák két lábon járó dinoszauruszok voltak, amelyeket hagyományosan ragadozóknak tartanak. A modern madarakat, valamint a legközelebbi kihalt rokonaik közül számos csoportot a theropodákon belül a Coelurosauridák közé sorolják, melyek többsége tolltakaróval rendelkezett. Ide tartoznak a legintelligensebb és a legkisebb testű dinoszauruszok, valamint a híres és hírhedt ragadozók közül a Tyrannosaurus és a Velociraptor.

A Tyrannosaurus kétségtelenül egy húsevő zsarnok volt, de az amerikai Field Múzeum kutatóinak vizsgálata szerint a legközelebbi rokonai között gyakori volt a vegetáriánus étrend. A muzeológusok Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban publikált tanulmányukban statisztikai módszerekkel elemezték 90 Theropoda dinoszaurusz étrendjét. Eredményeik kétségbe vonják a hagyományos elképzelést, mely szerint majdnem mindegyik Theropoda, különösen a madarak őseinek közeli rokonai ragadozó életmódot folytattak volna. Kimutatták, hogy a leginkább madárszerű dinoszauruszok, a Coelurosauridák között a növényevés igen gyakori volt.

A kihalt állatok étrendjére való következtetés nem mindig egyszerű feladat. Az esetek többségében a paleontológusoknak csak néhány fog és csont áll a rendelkezésére, ám sokszor így is nyilvánvaló az étrend. Nem kétséges például, hogy a Tyrannosaurus rex csontroppantó fogai és állkapcsai egy gigantikus ragadozó eszköztárát alkották, míg a Triceratops fogkészlete kizárólag a növényi anyag rágására volt alkalmas. Számos Coelurosaurida esetében azonban sokkal bizonytalanabb az alkalmazkodás, például szögszerű fogakkal a száj első részében vagy éppen teljesen fogatlan állkapcsokkal. Ezekben az esetekben igazi kihívást jelent az étrend meghatározása.

Szerencsére ezen a fajok kis részénél is megőrződnek olyan félreérthetetlen bizonyítékok, mint például a fosszilizálódott trágya, a gyomortartalom, a fognyomok vagy éppen a növényzet feldolgozásában segítő gyomorkövek. Miután 90 Coelurosaurida faj esetében összegyűjtötték a táplálkozási adatokat, statisztikai módszerekkel ellenőrizték, hogy bizonyos vázjellegzetességek (például a fogak elvesztése vagy a hosszú nyak) mutatnak-e korrelációt a növényevés direkt bizonyítékaival. Majdnem két tucat olyan anatómiai tulajdonságot találtak, amelyek statisztikailag összeköthetőek a növényevéssel. Ezután megvizsgálták, hogy ezek a tulajdonságok mely további dinoszauruszoknál találhatók meg, mivel így ezek is növényevők lehettek.

Forrás: Dennis Finnin and Roderick Mickens, copyright American Museum of Natural History
A Field Múzeum kutatói által végzett új kutatás szerint gyakori volt a növényevő táplálkozásmód a madárszerű Theropoda dinoszauruszok között. A 90 vizsgált fajból négyet mutat az ábra a táplálkozásuk feltűntetésével. Mind a négy faj a híres kínai tollas dinoszauruszokat szolgáltató kora-kréta Yixian Formációból származik. A paleontológusok szerint a változatos táplálkozásmód is hozzájárulhatott, hogy egyidejűleg ennyi különböző Theropoda élhetett a területen

A kutatók ezek alapján azt találták, hogy hat fontos evolúciós vonalhoz tartozó 44 Theropoda faj is növényekkel táplálkozott. Azt is kimutatták, hogy, a legtöbb tollas dinoszaurusz, valamint a modern madarak őse valószínűleg nem csak húst fogyasztott. Mivel a növényevő táplálkozás ilyen széleskörű elterjedést mutatott a Coelurosauridák között, a Tyrannosaurus és a Velociraptor húsevő étrendje inkább kivételesnek tűnik, mint a csoport alapvető bélyegének. Ezek az eredmények azt a korábbi elképzelést is alátámasztják, hogy a Velociraptor és rokonai mindenevő ősökből fejlődhettek ki.

A paleontológusok azt is megvizsgálták, hogy a különböző Coelurosaurida csoportok ugyanazon az úton haladtak-e a növényevő táplálkozás felé. Megállapították, hogy a fajok az idők során először elveszítették a hús hasítására alkalmas fogaikat, és furcsa megjelenésű (szög-, ék- vagy levél-alakú) fogakkal helyettesítették azokat,. Végül számos csoport elveszítette legtöbb vagy az összes fogát, és madár-szerű csőrrel pótolta azokat. A dinoszauruszoknál a csőr először azért fejlődött ki, hogy elősegítse a növényevés felé vezető átmenetet, később azonban a csőr evolúciója tovább folytatódott, számtalan csőrforma megjelenését eredményezve. Ennek az egyik következménye a ma élő madarak rendkívül változatos táplálkozása.

A dinoszauruszok esetében a fogatlan csőr csak olyan csoportoknál fejlődött ki, amelyek a növények felőrlésére gyomorkövekkel rendelkeztek. Ahol ezek nem ismertek, például a bizarr megjelenésű, sarló alakú karmokkal rendelkező Therizinosaurusoknál, néhány fog megmaradt a száj hátsó részében. A fogak elvesztése és a csőrök kialakulása mellett számos evolúciós vonalnál a növényevésre való áttérés a nyak megnyúlását is eredményezte, amivel az állat kiterjesztette a legelészési lehetőségeit.

A Coelurosaurida dinoszauruszok rendkívül sikeres csoportot alkottak a kréta időszakban (145-65 millió évvel ezelőtt), és számos fajuk fordult elő ugyanabban a környezetben. Az egyik elmélet szerint a szuperkontinensek széttöredezése új élőhelyek sokaságát eredményezte. Az új eredmények szerint azonban étrendbeli változatosságuk is valószínűleg szerepet játszott ebben a sikerben. Mivel a madarak legközelebbi kihalt rokonai is köztük vannak, biológiájuk megértése rendkívül fontos annak feltárásában, hogy hogyan, miért és milyen körülmények között fejlődtek ki a madarak.