A két elem létének lehetősége már évekkel ezelőtt fölmerült. 1999-ben például orosz fizikusok plutónium-244-et bombáztak kalcium-48 ionokkal, és így létrehozták a 114-es elem gyorsan lebomló, egyetlen atomját. A 116-os elemet 2000-ben fedezték fel a dubnai atomkutató intézetben.
A két új elem jelenleg a periódusos rendszer legnehezebb tagjai 289 és 292 tömegszámmal. Csak a másodperc tört részéig léteznek, mielőtt lebomlanának könnyebb elemekké. A 116-os elemből először 114-es lesz, majd alfa-részecskék kibocsátása közben átalakul a 112-es rendszámú koperníciummá (Cn), amely az eddigi legnehezebb (285) hivatalosan elismert elem volt.
A két elem létezését több mint egy évtizedes további kísérletezés és hároméves felülvizsgálati eljárás után, június 1-jén ismerte el hivatalosan az International Union of Pure and Applied Chemistry (Alap és Alkalmazott Kémia Nemzetközi Egyesülete, IUPAC) és az International Union of Pure and Applied Physics (IUPAP).
Az elemeknek egyelőre nincs nevük, csak a számuk latin nevével (ununquadium és ununhexium) jelölik őket. A dubnai atomkutatóban dolgozó felfedezőik a 114-es elemnek a flerovium (a szovjet Georgij Nyikolajevics Fljorov atomkutató emlékére), a 116-osnak pedig a moszkovium nevet javsolják.
A bizottság meghallgatta a 113-as, 115-ös és 118-as elemek elismerésére vonatkozó érveket is. Úgy döntöttek, hogy az eredmények bíztatóak, de egyelőre még nem elegendőek ahhoz, hogy teljesítsék az új elemekre vonatkozó kritériumokat. Az ideiglenesen ununtrium, ununpentium és ununoctium néven emlegetett, akár 294-es atomtömeggel bíró elemek hivatalos elismerése tehát még évekig várathat magára.