Aggódó magyar természettudósokról ír a Nature

A világ egyik legjelentősebb természettudományi folyóirata, a Nature is arról ír, hogy a magyar kormány egy budapesti történelmi épületet, melyet az 1989-es rendszerváltozás után a Magyar Természettudományi Múzeum otthonául jelöltek ki, most egyetemmé alakítana át, ahol katonák és rendőrök oktatása folyna.

Új otthont keres mintegy kétszáz darab 18. századi múmia, számos ritka európai dinoszaurusz-maradvány és további tízmillió lelet a Magyar Természettudományi Múzeum gyűjteményében, melyekre kilakoltatás várhat az év második felében - írja a Nature. A cikk szerint a magyar kormány azt tervezi, hogy a budapesti történelmi épületet, melyet az 1989-es rendszerváltozás után a Magyar Természettudományi Múzeum otthonául jelöltek ki, most egyetemmé alakítják át, ahol a katonák és rendőrök oktatása folyna.

A magyar és külföldi természettudományi szakembereket sokkolta a lehetséges költözés híre, írja a cikk szerzője, Marian Turner. Az impozáns 1836-os Ludovika épületet jelentős mértékben renoválták és átépítették múzeumi célokra, és a gyűjteményt kezelő kurátorok még be sem fejezték az oda beköltöző gyűjteményrészek kicsomagolását követő felülvizsgálatot. Mivel a múzeumnak eddig még nem ajánlottak fel alternatív helyszínt, a múzeológusok aggódnak, hogy a gyűjtemények addig ládákban és dobozokban fognak heverni, amíg új otthonra nem találnak, írja Turner.

"Amikor a kormány bejelentette az új egyetemet februárban, úgy írták le a Ludovikát, mint egy régóta elhanyagolt épületet. Ez meglepetésként ért bennünket, akik már évek óta ott dolgozunk" - mondta a Nature-nek Pálfy József, a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Természettudományi Múzeum közös paleontológiai kutatócsoportjának tagja. A kormányzat azzal indokolta döntését, hogy az épület egy része még mindig renoválásra szorul, és a Ludovika épületének az újonnan létrejövő egyetem céljára való felhasználása a tradíciókat követi, hiszen az épületben 1945-ig katonai akadémia működött.

A múzeum állományában több mint 70 kutató dolgozik, akik évente mintegy 50 cikket publikálnak a vezető nemzetközi szaklapokban (az összes publikáció éves szinten 200-220 körül mozog). A múmiák mellett, amelyeket egy váci templom kriptájában találtak, és többek között a tuberkulózis történetének kutatására is kiválóan alkalmasak, a múzeum olyan Ceratopsia dinoszaurusz maradványokat is őriz Nyugat-Magyarországról (Iharkút), amelyekről korábban azt gondolták, hogy nem is éltek Európában, olvasható a Nature cikkében.

A gyűjtemények, melyeknek egyes részei 1802-ből származnak, Budapesten szétszórva helyezkedtek el, mielőtt a múzeum megkapta volna a Ludovika épületét az 1990-es évek elején. Az épületek (Ludovika főépülete, illetve a Lovarda) akkor valóban elhanyagolt állapotban voltak, de az egymást követő magyar kormányok azóta mintegy 10 milliárd forintot fordítottak a helyreállításra, írja Turner. Jelenleg ezek az épületek 5000 négyzetméternyi kiállítási terület mellett modern kutatólaboratóriumokat és a felszín alá süllyesztett, három szintnyi raktározási területet biztosítanak a gyűjteményeknek.

A váci templomban felfedezett múmiák

Jávor András, a múzeumért felelős Nemzeti Erőforrás Minisztérium államtitkára a Nature kérdésére kifejtette, hogy az átszervezések nem fenyegetik sem az álláshelyeket, sem a gyűjteményeket, és a minisztérium "konzultál a múzeummal a jövőbeni elhelyezéséről". Ősi Attila, aki szintén az MTA-MTM Paleontológiai Kutatócsoport tagjaként fedezte fel tavaly az Ajkaceratops maradványokat, és publikálta eredményeit a Nature hasábjain, viszont azon a véleményen van, hogy a kutatás és a mindennapi munka rovására megy, ha arra kényszerülnek a múzeológusok, hogy az alig pár éve kicsomagolt őslénytani gyűjteményt újra összepakolják.

A Magyar Természettudományi Múzeum gyűjteményeit évente körülbelül száz külföldi kutató is használja, és akikkel a Nature kapcsolatba lépett, azok osztoznak magyar kollégáik aggodalmában. "A múzeumban őrzött gyűjtemények egyediek, és az újbóli költöztetésük óriási problémákat okozna a nemzetközi kutatási együttműködésekben" - mondta a Nature-nek Gareth Dyke, a Dublini Egyetem paleontológusa, aki jelenleg a Magyar Természettudományi Múzeumban dolgozik.

A múzeum kollektívája éppen csak elkezdett nyugodt körülmények között dolgozni a Ludovika épületébe való beköltözés után. "A kutatók még mindig sok időt töltenek azzal, hogy ellenőrizzék az egyes leltári tételeket, hogy biztosak legyenek abban, hogy a gyűjteményi darabok épségben túlélték a beköltözést" - mondta Ősi Attila. A múzeum főigazgatója, Matskási István a Nature-nek azt mondta: "Kétszáz év után végre volt egy központi épülete a múzeumunknak, és most nem tudjuk, hová kell majd mennünk."