Véget ért a részleges napfogyatkozás, a megfigyelést hazánk több pontján is párás, ködös idő nehezítette. Az időjárás az ország nyugati felében élőknek kedvezett, itt több helyen felhők nélkül követhették figyelemmel a jelenséget.

január 5.

Egyre többet publikálnak a külföldön és hazánkban született képekből. Az alábbiakban két érdekes felvételt mutatunk be.

Forrás: Wouter Verhesen
A fogyatkozás maximuma Hollandiából, a hidrogén alfa hullámhosszára hangolt szűrővel. A kép két felvétel kombinálásával született, az egyik a napkorongot, a máik pedig annal peremet és a rajta lévő protuberanciákat mutatja. A protuberanciák a Nap felszíne felett lebegő, sokszor a Földnél is jóval nagyobb gázhidak. A kép nagyméretű változatának letöltése (Wouter Verhesen)

Forrás: Szalai Péter, MCSE
A napfogyatkozás látványa egy érdekes megközelítésben: távcsővel kivetített napsarló felvétele Szombathelyről. További képek a hirek.csillagaszat.hu honlapon tekinthetők meg (Szalai Péter, MCSE)

A Spaceweather.com már egyre bővülő galériába rendezte a jelenségről készült fotókat, amelyek között két magyar készítésűt is találunk.

január 4. 15.40

Sok jó kép jelent meg a Spaceweather.com portálon, amelyek egyelőre a nyitó oldalon érhetők el. Fotó rovatunk galériája a jelenségről itt látható.

január 4. 14.40

A maximális fázis idején a Hold a napkorongnak közel 80%-át takarta le. Ahol derült volt az égbolt, a Nap felszínén két foltcsoport is jól látszott. Néhány hazai megfigyelő beszámolt arról, hogy a ködtakaró ellenére is kicsit sötétebb lett az ég és a táj a maximális fázis környékén, mint ami egyébként várható volt - ahol pedig derült égbolt mellett figyelték a jelenséget, ott a fényviszonyok változása egyértelmű volt.

A műholdképek alapján jól látszik, amit megfigyelők is tapasztaltak - hazánkban csak néhány hegy tetejéről és északnyugat Magyarország területéről lehetett megfigyelni a részleges napfogyatkozást. A Mátrából vagy Győr térségéből a jelenséget többnyire kék ég és vakító napsütés mellett követték. Az ország nagyobb részét borító ködtakaró 500-700 méter magasságig felért, ennek megfelelően a nagy érdeklődés ellenére csak kevesen látták a jelenséget.

Forrás: Sat24.com
Kedd délelőtt az ország nagyobb részét ködtakaró és felhő borította (SAT24.com)

január 4. 11.14

11 óra után pár perccel az egész országban véget ért a részleges napfogyatkozás. A közel 3 órás jelenség megfigyelését az ország középső és keleti részén ködös idő nehezítette. A Dunántúlon élők ennél szerencsésebbek voltak, erről tanúskodik az alábbi olvasói videó és fénykép is.

 

 

Fráter Attila videója a Bakonycsernye és Nagyveleg közötti műútról

Schaul Márton olvasónk felvétele
Schaul Márton olvasónk felvétele Sopronból

A fenti kép szerzője az [origo]-nak elmondta, hogy Sopronban nem sokkal napkelte után kezdődött a napfogyatkozás. Onnan nézve tiszta volt az ég, nem voltak ködfoltok. A felvétel egy Nikon D5000-es géppel, egy Sigma 70-300-as objektívvel készült egy átmenetes és egy teli ND8-as (Neutral Density) szűrővel.

Forrás: MTI/Nagy Lajos
Márkó - További képekért kattintson!

Forrás: AFP
Franciaország - További képekért kattintson!

Forrás: AFP
Svédország - További képekért kattintson!

Forrás: parssky.com
A ParsSky kamerájának képe Esfahanból (Irán) - További képekért kattintson!

január 4. 9:00

8 óra után néhány perccel elkezdődött a részleges napfogyatkozás. Magyarországon a jelenség maximuma a megfigyelés helyétől függően 9.24 és 9.30 között következik be, Budapestről nézve 9.27-kor lesz. (A pontos időpontokat lásd korábbi cikkünkben.) A megfigyelést sajnos az ország több pontján is köd nehezíti, de vannak olyan csillagászati weboldalak, ahol élőben követhetjük az eseményt. Hazánkból a Galileo Webcast indított közvetítést, míg a külföldi oldalak közül ParsSky.com-ot ajánljuk.

január 3. 17:50

A mellékelt rövidfilm a kedden hazánkból is megfigyelhető részleges napfogyatkozás kialakulását, a jelenségben részt vevő égitestek kölcsönös helyzetét mutatja be több látószögből nézve. Az alábbi pontok a filmben látható beállításokat és helyzeteket sorolják fel, amelyek segítségével teljes kép nyerhető a jelenség lezajlásáról. A képsorok szemléletesen ábrázolják, hogy a Hold ezúttal nem takarja ki a napkorong teljes egészét, és jobbról balra vonul elé - miközben a Föld forgása miatt mindkét égitest látszólag jobbra halad majd az égbolton.

 

A keddi részleges napfogyatkozás kialakulása és látványa különböző nézőpontokból. Részletes magyarázat az alábbiakban olvasható (Vizi Gábor Pál)

 

A film szakaszain látható objektumok, helyzetek és jelenségek:

  • Először a belső Naprendszert láthatjuk, képzeletben a Föld északi pólusa fölött lévő távoli pontból figyelve, a napfogyatkozás idején. A Vénusz megelőzi a Földet a Nap körüli pályáján, amely derült idő esetén jól látható kedden napfelkelte előtt. Szerencsés esetben a Merkúr is megpillantható ekkor,  mint arról korábban beszámoltunk.
  • A második képsor a Föld-Hold rendszert mutatja "felülről" (tehát az északi pólus feletti képzeletbeli pontból), rajta a Holdnak a napfogyatkozás előtti néhány napos mozgásával. A kép bal oldala felől süt a Nap.
  • A harmadik képsor a Nap felszínéhez közeli nézőpontból, közel 150 millió kilométerről, nagyítással ábrázolja a fogyatkozás pillanatait. Ezen valódi méretarányban látható a Hold és annak a Föld felszínére vetett árnyéka.
  • A negyedik képsor közvetlenül a Hold túlsó (tehát a Nap felé tekintő) oldala mögül, a Hold déli pólusa feletti helyzetből mutatja a fogyatkozás időszakát.
  • Az ötödik részlet a földi Egyenlítő felett, közel 36 000 kilométer magasságból, szabadszemes látószögben mutatja a Hold elmosódott árnyékát, amint az végigvonul Európa felett.
  • A hatodik részlet ugyanezt mutatja, de Magyarország földrajzi szélessége fölött mintegy 10 000 kilométer magasról.
  • A hetedik rész nagyjából a gyűrűs napfogyatkozás középpontja irányából, körülbelül a földi Északi-sark feletti pozícióból mutatja a jelenséget.
  • A videó további része a budapesti látványt ábrázolja. A nyolcadik és kilencedik snitt egy fogyatkozás-szűrős távcsöves látványt szimulál, előbb a Napra, majd a Holdra szinkronizált távcsőmozgással.
  • A tizedik egy földfelszíni ködös, felhős fogyatkozás szűk látószögű látványát demonstrálja.
  • A tizenegyedik és egyben utolsó részlet pedig a felkelő Nap előtt elhaladó Holdat mutatja, amint szerencsés időjárás esetén a fátyolfelhők között araszol felfelé a két objektum az égen.

A videók gyorsítottak, közelítőleg minden videomásodperc fél-egy valódi órának felel meg. A film elkészítésben több, oktatási célra ingyen is hozzáférhető program segített. A Celestia ingyenes oktatóprogrammal valós időben, lassítva, illetve gyorsítva tekinthetjük meg a bolygók mozgását, így egy napfogyatkozást is. A programmal akár képzeletbeli űrutazást is tehetünk a számítógép segítségével. A Starry Night shareware csillagászati program, amely szintén lehetővé teszi, hogy előre megnézzünk egy napfogyatkozást a legkülönfélébb nézőpontokból.

Az animációt Vizi Pál Gábor készítette. A Galileo Webcast megpróbálja élőben közvetíteni az eseményt. Itt egy előrejelzés olvasható arról, milyen lesz az időjárás a csillaghullás és a napfogyatkozás alatt. Ne felejtsük el, hogy a napfogyatkozás előtt, hétfőről keddre virradóra lesz a Quadrantidák meteorraj maximuma.