Biztatóan indult a Mindentudás Egyeteme 2.0

2011.01.17. 22:05

Barabási Albert-László szombati előadásával elkezdődött a Mindentudás Egyeteme 2.0 tizenhat előadásból álló új sorozata. A professzor arról beszélt, mennyire kiszámítható az emberi viselkedés dinamikája.

Barabási professzor Amit ma megtehetsz megteszed holnap is - Kiszámítható-e az emberi viselkedés dinamikája? című előadásával vette kezdetét szombaton a Mindentudás Egyeteme 2.0 előadássorozata. Az előadásra zsúfolásig megtelt a Semmelweis Egyetem Tűzoltó utcai Szent-Györgyi Albert előadóterme.

Barabási Albert-László az erdélyi Karcfalván született 1967-ben. A világhírű tudós jelenleg Bostonban, a Northeastern Egyetemen és a Harvardon dolgozik. A komplex hálózatok elméletének területén elért eredményei hozták meg számára a tudományos elismertséget.

Mostani előadásán arról beszélt, hogyan lehet a hálózatelmélet alkalmazásával megjósolni az emberi viselkedést - legalábbis, ami a mozgásokat illeti. Korábban vizsgálták már például albatroszok, majmok, tengeri ragadozók, sőt jelölt bankjegyek segítségével az ember utazásait is, azonban annak leírására, hogy az emberi helyváltoztató cselekvések milyen mintázatokat követnek különböző tér- és időskálákon, csak hozzávetőleges matematikai összefüggések álltak rendelkezésre. A pontosabb modell felállítását leginkább az adatok hiánya korlátozta. Ám napjainkra az ember olyannyira "összenőtt" a mobiltelefonjával (a világ számos területén), hogy a kis eszközökből nyerhető információkra már egzakt statisztikai módszereket lehet alapozni.

Barabási és munkatársai százezer véletlenszerűen kiválasztott ember mobiltelefonjának jeleit vizsgálták. (A kutatók név és telefonszám nélküli, csak kódszámmal jelölt adathalmazokból dolgoztak, így nem sértették az emberek magánélethez való jogát.) A felhasználó tartózkodási helyét és idejét jellemző adatokat használták fel, amelyek minden olyan alkalommal előálltak, amikor az illető hívást vagy sms-t kezdeményezett, illetve fogadott. A rengeteg rögzített idő-távolság-adatból is visszaigazolódott az előfeltevés, mely szerint az ember korántsem tekinthető céltalanul kóborló lénynek: mozgásunkban állandóságok, erős szabályosságok fedezhetők fel. Az esetek elsöprő többségében ugyanazokat a rövid távolságokat tesszük meg (leginkább a munkahely és az otthon között), és ezektől csak nagy ritkán térünk el.

Fotó: Mindentudás Egyeteme - Mayer András
Az előadásról készült galériáért kattintson a képre!

Vagyis az emberi mozgás sem időben, sem térben nem véletlenszerű, mint ahogy azt a korábbi matematikai leírások már feltételezték. Barabási szerint a cselekvések időben nem állandó módon, hanem lökésszerűen zajlanak, és az aktivitások között eltelt időszakok lassan lecsengő eloszlást mutatnak. Megfigyelhető ez egy ember, egy nap alatt elküldött emailjeinek időbeli eloszlásán, sőt kimutatható például Einstein egész élete során elküldött postai leveleinek időbeli alakulásán is. A kutató ezeket a jellemzőket azzal magyarázza, hogy az emberek teendőiket fontossági sorrendbe állítva hajtják végre. Bár az ezekhez társuló várakozási idő elvileg exponenciális lenne, a gyakorlatban nemcsak a fontossági sorrend, hanem a rendelkezésre álló idő mennyisége is megszabja a feladatok elvégzésének gyorsaságát.

Hasonló megállapítások tehetők a térbeli mozgásmintázatokra is: jóval rendezettebben zajlanak, mint ahogy az a korábbi, úgynevezett diffúziós modellek alapján várható volt. A tisztán véletlen bolyongás helyett, az emberi helyváltoztatást inkább a Lévy-eloszlás nevű modell írja le, ahol csak ritkán szakítják meg nagyobb elmozdulások a több kisebb elmozdulást. Sőt, mindez egy meghatározott pont körül történik. Vagyis matematikailag olyanok vagyunk, mint egy központi vonzerő hatása alatt lévő részecske: nagyjából ugyanakkora és jól jellemezhető távolságokra távolodunk el egy adott helytől, ami általában az otthonunk. Valaki csak néhány kilométerre, mások többre távolodnak el a centrumtól, de a távolság adott egyén esetén nagyjából állandó.

Barabási professzor az előadásában elmondta, hogy az emberek mozgását és hollétét 93-95 százalékos valószínűséggel meg lehet jósolni. Ez alól csak a nagy változások - költözés, házasság, válás stb. - okozta "kilengések" a kivételek, de általában ezek után is hamar beáll az új egyensúlyi helyzet, amely megint nagy pontossággal jósolható lesz.

Fotó: Hajdú D. András [origo]

Az előadást a hallgatók kérdései zárták. Az előadás teljes felvétele hamarosan felkerül a Mindentudás Egyeteme megújult honlapjára és tavasszal a Magyar Televízió is megkezdi az anyagok sugárzását.

A Mindentudás Egyeteme 2.0 következő előadásai január 22-én és január 28-án lesznek a Semmelweis Egyetemen. Január 22-én Kéri Szabolcs tart előadást Tudjuk-e, mi a lelki egészség - A mentális folyamatok biológiai, pszichológiai és társadalmi összetevői címmel, 28-án pedig Acsády László előadását hallgathatjuk meg az agy alvás közbeni működéséről. Az előadásokon a részvétel ingyenes, de a nagy érdeklődésre való tekintettel előzetes regisztráció szükséges a honlapon.

KAPCSOLÓDÓ CIKK