Nagy jövőt jósolnak az emberi szemgolyóra hasonlító kamerának

Állítható gumiobjektívvel felszerelt minikamerát fejlesztettek ki amerikai kutatók. A kamera fényérzékelője az emberi szem retinájához hasonlóan görbült felületű. A készüléket többek közt az endoszkópos vizsgálatoknál, a robotikában és az éjjellátó készülékekben lehet felhasználni.

Az amerikai Northwestern Egyetem és az Illinoisi Egyetem kutatói először 2008-ban, a Nature-ben számoltak be arról, hogy sikerült kifejleszteniük egy görbült fényérzékelőjű kamerát. A szakemberek azóta továbbfejlesztették találmányukat. Az új "szemgolyó kamera" 3,5-szeres optikai zoommal (gumiobjektívvel) rendelkezik, rendkívül jó felbontású, éles képet ad, olcsón előállítható és akkora, mint egy kis pénzérme. A technológia a nagyobb zoomátfogású kamerák gyártását is lehetővé teszi.

A kutatások vezetője, Yonggang Huang professzor elmondta, találmányukat az emberi szem inspirálta, de túl akarták szárnyalni annak teljesítményét. Az apró kamera egyesíti az emberi szem és a drága tükörreflexes (SLR) fényképezőgépek legjobb tulajdonságait. Egyszerű lencse van benne, mint az emberi szemben, ugyanakkor drága lencserendszer nélkül lehet a gyújtótávolságát változtatni (zoomolni vele).

Az összeszerelt minikamera (felül a lencse, alul a görbült fényérzékelő rendszer). A csöveken pumpálják vagy szívják ki a vizet a kamrából

A megoldás kulcsa az egyszerű lencse, a hajlékony felületre felvitt fényérzékelők és egy hidraulikus rendszer kombinációjában rejlik. Ez utóbbi segítségével lehet a kívánt nagyítási értéknek megfelelően változtatni a felület görbületét.

A hagyományos kamerákban használt, szilícium alapú fényérzékelő lapkák sík felületűek, és minimális hajlításra eltörnek. A kutatók úgy tették hajlékonnyá az érzékelőt, hogy egymással összekötött, parányi lapkákat erősítettek egy rugalmas membránra. A lencsét és a fényérzékelő hártyát pedig egy vízzel telt kamrára szerelték. A membrán görbületét (és így a nagyítás mértékét) az szabja meg, mennyi vizet pumpálnak a kamrába. Az élesre állításhoz a lencse és az érzékelő görbületét összehangolt módon változtatják meg a hidraulikával.

A különleges, rugalmasan hajlékony fényérzékelő membrán

A parányi kamerának nagy jövőt jósolnak a szakemberek. A felhasználási lehetőségek köre tág: az orvosi alkalmazásoktól (endoszkópia) kezdve, az éjszakai felügyeleti rendszereken és a robotok látórendszerén át a szórakoztató elektronikáig.

***

Kell-e természettudományos alapképzettség ahhoz, hogy valaki jó tudományos újságíró legyen? Tudománykommunikációs szak indul az ELTE TTK-n 2011 szeptemberében, amelyre február 15-ig lehet jelentkezni.