Elkészült a baktériumgyilkos csomagolópapír

2011.01.20. 14:17

Sikerült olyan papírt létrehozni, amely a benne lévő ezüst-nanorészecskék miatt a jövő csomagolóanyaga lehet. A nanotechnológiai termékek élettani, környezeti hatásáról azonban egyelőre keveset tudunk.

Már az ókorban tudták, hogy az ezüstedényekben tárolt víz később poshad meg. Az ezüstnek ugyanis erős baktériumölő tulajdonsága van.

Az utóbbi években számos olyan fejlesztés indult, amely az ezüstöt nagyon apró szemcsékben használja a baktériumok ellen. A nagyon apró itt a milliméter milliomod részét, azaz a nanométeres (10-9 m) tartományt jelenti. Azért kell ilyen apróra szétoszlatni az ezüstöt, mert így nő a szemcsék összesített felülete, ezért több baktériumhoz "férhetnek hozzá".

Az ezüst-nanoszemcséket tartalmazó termékek egyik sikeres példája a magyar kutatók által készített fertőtlenítőszer, a Nanosept, amely sokkal hatékonyabban és hosszabban tisztít, mint a jelenlegi fertőtlenítőszerek.

Az ezüst-nanoszemcséket az élelmiszerek csomagolásában is fel lehet használni. Korábbi kísérletek során kiderült, hogy egy ilyen "gyilkos csomagolópapír" hatékonyan pusztítja el az ételek megromlásáért felelős baktériumokat.

A legújabb fejlemény - amelyről az Amerikai Kémiai Társaság lapja számol be -, hogy egy új eljárással sikerült a gyilkos papír stabil változatának elkészítése, amelyben a nanoszemcsék már mélyen beivódtak a papírba, így lehetővé vált a nagyüzemi alkalmazás.

Ezüst-nanoszemcséket már kipróbáltak az élelmiszeriparban, ide ugyancsak egy magyar eredmény kapcsolódik. A magyar kutatók által nanotechnológiával előállított új fertőtlenítőszer hatékony az étkezési tojás szalmonellafertőzésének megelőzésében is. A szer alkalmazása után fél órával nem találtak kórokozót a tojáshéjon.

A nanotechnológia rendkívüli tempóban fejlődik, a nanotermékek mostanra betörtek a fogyasztói piacra is: például kozmetikai cikkek, ruhák készülnek nanorészecskék felhasználásával. Mindamellett, a parányi részecskék élettani, környezeti hatásáról egyelőre keveset tudunk. A mai egészségvédelmi előírások nagy része a termékek kémiai összetételére vonatkozik csupán, s ebből a szempontból a nanotermék nem újdonság. Egyes szakértők szerint azonban a nanorészecskék különleges mérete és tulajdonságai olyan veszélyeket rejthetnek, amelyek nem következnek a kémiai szerkezetből, s amelyeket nem láthatunk előre.

A környezeti és fiziológiai hatásokat vizsgáló kísérletek néhány éve indultak be. Úgy tűnik, hogy a háztartásokban használt nanotermékekből a részecskék - elsősorban a szennyvízzel - a környezetbe kerülnek. Jelenleg még nem ismert, hogy ezek milyen mértékben juthatnak be az emberi szervezetbe, de valószínű, hogy a nanorészecskék a légzés és étkezés során, valamint a bőrön felszívódva is a testünkbe kerülhetnek. "A nanotechnológia alig húszéves tudomány, ipari alkalmazása csak az utóbbi években indult el. A tételes szabályozás a jövő zenéje" - mondja dr. Varsányi Magda, a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Anyagtudományi és Technológiai Intézetének tudományos tanácsadója. "Rengeteg tapasztalatot kell még gyűjtenünk, hogy részletesen lássuk a hatásokat."

KAPCSOLÓDÓ CIKK