Buborékos óceánt fedeztek fel az Enceladuson

Vágólapra másolva!
A felszín felé haladó vízben buborékok képződnek, ezek segíthetik elő, hogy az Enceladus hold felszíne alól a folyadék felfelé emelkedjen. A felszín közelébe jutott anyag végül látványosan kitör a világűrbe, jégszemcsék és vízgőz keverékét kipöfékelve.
Vágólapra másolva!

A geofizikusok 2005-ig, míg a Cassini űrszonda többször el nem haladt el az Enceladus közelében, azt feltételezték róla, hogy viszonylag érdektelen jeges, halott égitest. Ám ekkor kiderült, hogy a mindössze 500 kilométer átmérőjű holdon a déli pólus közelében található négy törésen, "tigriskarmoláson" át gőzt, vízgőzt és jégdarabokat, valamint szerves vegyületeket produkáló gejzírek törnek fel.

Sok kutató a sajátos gejzíreket nagy felszín alatti víztömeg jeleként értékelte. Amikor a Cassini űrszonda először haladt át ezeken az anyagsugarakon, hidrogén, oxigén, nitrogén és különböző szénhidrogének jelenlétét észlelte bennük - ugyanakkor nem talált sókat, amelyek például a földi óceán vizének fontos összetevői.

Az űrszonda kozmikus poranalizátora 2009-ben azonban mégis talált sókat a gejzírek által kilövellt anyagban. "Nátrium- és káliumsókat, karbonátokat tartalmaztak a jégdarabkák, és ezek a vegyületek az Enceladus hold felszín alatti óceánjából származnak" - hangsúlyozta Dennis Matson, a NASA-val a a bolygókutatásban együttműködő Jet Propulsion Laboratory tudósa.

A legújabb Cassini-megfigyelések ismét meglepetéssel szolgáltak a kutatóknak - az Enceladus jég felszínéről készített hőtérképeken olyan hasadékokat észleltek, amelyekben a hőmérséklet -83 Celsius-fok volt. A felszín alatt pedig, ahol felfelé áramlik a kitörni készülő anyag, még melegebb lehet. "Ilyen magas hőmérséklet vulkanikus tevékenységnek nevezhető" - jegyezte meg Matson.

ForrA!s: NASA, JPL, SSI, Emily Lakdawalla

Az Enceladus anyagkilövellései a Cassini felvételeiből összeállított mozaikon. A kép nagyméretű változatának letöltése (NASA, JPL, SSI, Emily Lakdawalla)

A felfedezés nyomán felvetődött a kérdés, hogy miként jut az óceán vize a több kilométer vastagságú jégkérgen át a felszínre. Matson kollégáival azt feltételezi, hogy az óceán vizében lévő gázokból buborékok képződnek. Az így keletkező mélytengeri "szénsavas üdítő" kisebb sűrűsége miatt a felszín felé emelkedik, a jég alatt gyűlik össze, majd tör a felszínre. Hasonlóan emelkedik fel és tör ki a buborékokkal teli víz, mint ahogy például az ásványvíz teszi, ha óvatlanul csavarják le a palack kupakját.

Forrás: NASA JPL SSI

Sematikus rajz a kitörések felszín alatti, feltételezett forrásvidékéről (NASA)

Larry W. Esposito, a Coloradói Egyetem professzora szerint a Cassini által kimutatott magas hőmérséklet esetleg a Szaturnusz révén kifejtett árapályhatással magyarázható. Ám bármi generálja is a hőt, a jelek szerint az Enceladuson nem kizárt, hogy az élet esetleges megjelenéséhez szükséges hőmérsékleti viszonyok vannak."Folyékony óceán, szerves anyagok és energiaforrás van itt, ráadásul ismerünk olyan földi mikroorganizmusokat, amelyek hasonló feltételek mellett léteznek" - összegezte Esposito. Mindez egyelőre érdekes elméleti lehetőség, a felszín alatti óceánnak nevezett víztestben uralkodó állapotok megismeréséhez további mérések szükségesek.