Száguld már a Föld körül keringő napvitorlás - kép

2011.02.09. 23:45

Váratlanul nyílt ki az első, Föld körüli pályán üzemelő napvitorlás vitorlája nemrég, miután közel két hónapon keresztül üzemképtelen volt. Azóta a földfelszínről is figyelik az űreszközt, amely további két hónap múlva fog elizzani a légkörben.

Akkora, mint egy kisebb szoba: mindössze 10 négyzetméter területű annak a napvitorlásnak a felülete, amely jelenleg bolygónk körül kering. A NASA napvitorlásának első példánya még 2008-ban startolt, de az a kísérlet nem járt sikerrel. A második változat 2010 novemberében állt pályára, azonban sokáig becsukott állapotban maradt. Elméletileg a felpörgött szondán a centrifugális erőnek kellett volna a vitorlát kinyitni, azonban erre nem került sor, egészen január 17-ig. Ekkor egyelőre érthetetlen okból szerencsére megindult a vitorla kinyílása.

Forrás: NASA
Fantáziarajz a NanoSail-D napvitorlásról. A kép nagyméretű változatának letöltése (NASA)

Ez az első olyan napvitorlás, amely kinyílt és sikeresen üzemel alacsony Föld körüli pályán. Korábban orosz kísérletek is zajlottak bolygónk körüli pályán a napfényt tükröző nagy felületekkel, de azok sem értek el egyértelmű sikert.

Forrás: NASA
A NanoSail-D napvitorlás korábban, a földi szerelőcsartnokban (NASA)

Az amerikai kísérleti szonda célja e különleges meghajtási módszer tesztelése. Ennek végeztével, még idén április vagy május folyamán belép a légkörbe, majd elég. A NASA a Spaceweather.com honlappal együtt felhívást tett közzé, amelynek célja, hogy minél több helyről fotózzák le az éjszakai égen haladó, egyébként igen halvány, de kisebb távcsövekkel megpillantható napvitorlást.

Hogyan működik egy napvitorlás?

A napvitorlás a Nap sugárzását használja fel mozgásának változtatására. A Nap sugárzásának része az elektromágneses sugárzás (ide tartozik a hétköznapi értelemben vett napfény is), valamint a kiáramló töltött részecskék (napszél). A kettő közül az első hatása a jelentősebb a napjainkban kipróbált napvitorlásoknál.

Amikor csillagunk elektromágneses sugárzása elnyelődik egy felületen, arra rendkívül kis mértékben, de mechanikai hatást is kifejt (fénynyomás). Utóbbi a napvitorlás nagy felülete és extrém könnyű szerkezete miatt napok, hetek alatt már érezhető változást eredményez az űreszköz mozgásában. A napvitorlás fő előnye, hogy nem kell üzemanyagot vinnie magával, hátránya a kis tömeg, és hogy igen lassan növekszik sebessége akkora mértékben, ami például a hagyományos, kémiai meghajtással néhány perc alatt elérhető.

Nemrég japán indított sikeresen egy napvitorlást. Az Ikaros nevű űreszköz a Vénusz felé halad, üzemelése eddig sikeres a híradások szerint. Korábban több kísérlet is volt már napvitorlásokkal, köztük Oroszország is végrehajtott már teszteket napfény tükröző fóiákkal, de az amerikai NanoSail-D az első olyan szinda, amely alacsony földkörüli pályán is sikeresen próbálja ki ezt a technológiát.

Ajánlat: