Miskolcon járt a Mindentudás Egyeteme

Vágólapra másolva!
A népszerű tudományos-ismeretterjesztő előadássorozat, a Mindentudás Egyeteme ismét elindult. Az első három előadást Budapesten tartották, az országos turné első állomása Miskolc volt. Hartai Éva geológus előadása rengeteg érdeklődőt vonzott, zsúfolásig megtelt az előadóterem.
Vágólapra másolva!

Előzetes internetes regisztrációt követően lehetett részt venni a Mindentudás Egyeteme miskolci állomásán, melyet a Miskolci Egyetem XXXVII. előadótermében tartottak. Az MTV televíziós felvételt készített az előadásról. Hartai Éva geológus a Föld ásványi nyersanyagtartalékairól tartott prezentációt "Meddig ér a takarónk?" címmel.

A Műszaki Földtudományi Kar Ásványtani-Földtani Intézet docense, Hartai Éva előadását a fogalmi meghatározásokkal kezdte, majd rövid földtan-történeti áttekintést tartott. A rézkor-vaskor-bronzkor után jött a középkor, ekkortól kezdtek az emberek érdeklődni az arany és más nemesfémek iránt. Megtudhattuk az előadásból azt is, hogy egyes amerikai kutatók egy tanulmányban kilogrammra pontosan kiszámolták, hogy egy ma született csecsemő 77 éves koráig mennyi ércet, fosszilis, és egyéb ásványi nyersanyagot fog felhasználni élete során. Magyarországon a 14. századtól folyamatosan nyíltak bányák, az 1735-ben alapított Selmecbányai Akadémia (a Miskolci Egyetem őse) létrejötte is szorosan kapcsolódik bányászathoz.

Mindentudás Egyeteme - Mayer András
Mindentudás Egyeteme - Mayer András

A 21. század egyik kardinális gazdasági-politikai kérdése, hogy a rendelkezésre álló nyersanyagkészletek kielégítik-e az egyre növekvő társadalmi igényeket. Bolygónk nyersanyag-elosztása egyenlőtlen, hiszen Kína a világ 97 százalékának szállít különféle nyersanyagot, elsősorban ércet, míg Európa - ahol szintén lenne mit kibányászni - csak 1 százalékot ad, és a nyersanyagok 30 százalékát használja fel. Magyarországon a bauxit- és vasércvagyon nem hagyható figyelmen kívül, de a rendszerváltás után számos bányát zártak be hazánkban. A bányászat olyan "vállalkozás", amely lassan térül meg, ezért manapság is politikai kérdés, támogatnak-e egy bányanyitást - hangzott el az előadáson.

Az előadást követően a résztvevők hozzászólásaira reagálva a geológus docens asszony elmondta: a mélytengerekben a magnéziumoxid-készlet jelentős, ezt is fel lehetne használni energiatermelésre, de szintén kiaknázatlan a vörösiszap (amelynek kiömlése, mint ismeretes, 2010 őszén Devecserben komoly emberi, természeti és anyagi károkat okozott) energiahordozóként való alkalmazása. Vagyis számtalan, máig fel nem fedezett anyag, technológia létezik, ami a következő évszázadokban alternatíva lehet az energiatermelés biztosításához.

További részletek a MiNap Online oldalán.

Búzafalvi T. (MiNap Online)