Egy kutatócsoport első alkalommal kezd olyan vizsgálatba, amelyben csimpánzokon próbálják ki, hogy biztonságos-e egy Ebola ellen kifejlesztett védőoltás.

Az emberszabású majmok oltásáról nincs egyetértés a természetvédők között: egyes szakemberek attól tartanak, hogy a vakcinák nem biztonságosak, és csak kárt okoznának velük az egyébként is fogyatkozó, vadon élő állatpopulációknak. Mások szerint azonban szükség van erre, például az Ebola-vírus miatt: a jelenlegi becslések szerint a világ gorilláinak egyharmadát pusztította ki eddig ez a kórokozó.

Az Ebola a vadon élő csimpánzokat is fenyegeti. Peter Walsh főemlőskutató évek óta próbálja meggyőzni a természetvédelemmel foglalkozó szakembereket, hogy próbálják ki a vírus elleni oltást: a hat csimpánzon végzett vizsgálat szerdán kezdődik, amit 28 nappal később egy újabb oltás követ majd. A jelenlegi vizsgálat célja egyelőre csak a vakcina biztonságosságának meghatározása, hiszen ez az, ami miatt sokan ellenzik az állatok beoltását. Walsh és kollégái az állatok székletmintáinak elemzésével azt is megvizsgálják majd, hogy a védőoltás képes-e a vírus elleni antitestek megfelelő mennyiségű termeltetésére.

"Vizsgálatunk célja, hogy meggyőzzük a természetvédők közösségét a vakcina biztonságosságáról. Ha a szakemberek látják, hogy az állatok nem pusztulnak el a védőoltástól, a következő lépésben már az oltás hatékonyságát is megvizsgálhatjuk majd" - mondta Walsh. A kísérletben használt vakcina csak az Ebola-vírus fehérjéit tartalmazza, amelyek nem képesek önmagukat sokszorozni, így betegséget nem okoznak. Arra viszont jók, hogy kiderüljön, immunizálhatók-e így az állatok. A védettség kialakulásához arra van szükség, hogy megfelelő mennyiségben termelődjenek a vírus elleni antitestek.

Az Ebola az emberre is átterjedhet, például akkor, ha valaki olyan állatot fogyaszt el, amely fertőzött a vírussal (a 2003-as kongói Ebola-járványról itt olvashat bővebben). A kórokozó a vírusos vérzéses láz nevű betegséget idézi elő; a megfertőzöttek körében jellemzően igen nagy a halálozási arány (egy-egy kitörésben 80-90% körül mozog). Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint 1976 és 2003 között mintegy 1500 ismert fertőzési eset alakult ki az Ebola miatt.

Az Ebolához hasonló a Marburg-vírus, amely szintén átterjedhet a fertőzött majmokról az emberre: ez történt Belgrádban és Németországban, amikor Ugandából behozott kísérleti majmok fertőzték meg a laboratóriumi dolgozókat. A vírusok ellenkező irányú terjedésére is ismertek esetek: Nyugat-Afrikában például az emberekből származó légúti vírusok következtében tört ki halálos járvány a vadon élő csimpánzok körében. Feltételezhető, hogy a poliovírus szintén képes átterjedni a csimpánzokra.

Az állatok immunizálására hazai példaként a rókák veszettség elleni vakcinálása említhető: az állatokat szervezetten, szájon át beadható, eleségbe rejtett szerrel kezelik. A vakcinát évente szórják ki helikopterről a meghatározott pontokra.