Sárgásvörös por a rózsaszín ég alatt - ilyen környezetben mozognak és dolgoznak a szimulált első emberes Mars-utazás résztvevői. A Moszkvában található kísérleti kamrában három, űrruhába bújt szakember teszteli, miként is fognak majd a Mars felszínén dolgozni a jövőben.

Háromnegyed évnyi utazás után múlt hét szombaton, azaz 2011. február 12-én szálltak le a Mars felszínére a Mars500 szimulációs program résztvevői. A moszkvai Orvosbiológiai Kutatóintézetben zajló kísérlet során először próbálják el az utazás legtöbb elemét, a starttól kezdve a Marsra szálláson át a Földre történő visszaérkezésig.

A programban hat fő vesz részt, közülük szombaton hárman landoltak a vörös bolygón: az orosz Alekszandr Szmolejevszkij, az olasz Diego Urbina és a kínai Vang Jüe. A leszállás után a leszállóegységben töltenek 30 napot, miközben alkalmanként az orosz Orlan szkafander módosított változatában dolgoznak kint a "felszínen". Menetrend szerint összesen három alkalommal, február 14-én, 18-án és 22-én lépnek ki a bolygóra. A fennmaradó időben a 6,3 x 17 méteres modulban élnek, amely három személynek biztosít hálóhelyet. 

Forrás: ESA, IPBM
A zászló szimbolikus kitűzése a Mars felszínét jelképező területen (ESA, IPBM)

A február 14-én kedden végrehajtott első felszíni munkálatok során kitűzték a zászlójukat, majd mintát gyűjtöttek a felszíni port szimuláló földi anyagból, amelynek elemzése későbbi feladat lesz. Alapvetően a végrehajtási módszerek tesztelése volt a fontos - a Mars mérgező anyagú portakarója miatt ugyanis óvatosan kell majd kezelni a mintákat.

 

Talajminták gyűjtését gyakorolják az űrhajósok február 14-én, a Mars felszínét szimuláló kamrában

 

A bázis felépítése

A kísérlet során az űrhajósok teljesen izoláltan élnek, időbeli késéssel kommunikálnak a földi legénységgel, rendszeresen vizsgálják egészségi állapotukat, és tudományos programot végeznek. Szakértők elemzik a csoport viselkedését, az alkalmazott munkamódszereket, a legénység önszervező és problémamegoldó képességét, valamint a zárt térben elszaporodó mikrobák jellemzőit.

Forrás: ESA
A szimuláció során használt kamrák. A felső, vöröses, henger alakú modulban szimulálják a Mars-felszíni munkát

A szimulációs kamra négy egységből épül fel:

  • EU-50 modul (Mars felszíni "leszállóegység"): Az 50 m3-es, úgynevezett "leszállóegységet" három űrhajósnak, 2-3 hetes tartózkodásra alakították ki. Alvóhelyekkel, munkahellyel, WC-vel és mosdóval, konyhával és két zsilipkamrával látták el. Ezek egyike a nagy lakóegységbe, a másik pedig a "Marsra" nyílik.
  • EU-150 modul: A 150 m3-es lakótérben hat űrhajós számára egyéni lakó-, illetve hálószobát, munkahelyet, konyhát, ebédlőt, mosdó-WC-kabint, egy központi irányítópultot és három zsilipegységet képeztek ki. Egy a "leszállóegységbe", egy a 100 m3-es orvosi egységbe, egy pedig a 250 m3-es raktár- és tréningegységbe biztosítja a hermetikus átmenetet.
  • EU-100 modul: A 100 m3-es orvosi egység kutatólaboratóriumként és az egészségügyi problémák megoldására szolgál. Itt két alvó- és dolgozóhely, mosdó, WC, konyha és ebédlő található, valamint egy zsilipelő átjáró a lakómodul felé. Az orvosi egység hengerének mindkét végén két, hermetikusan működő vészkijáratot és -bejáratot is kialakítottak.
  • EU-250 modul: A 250 m3-es, hatalmas modult raktárnak, üvegháznak, sport-, illetve tornateremnek építették, fürdővel és szaunával ellátva.

Nézze meg a földi Mars-bázisról készült galériánkat!