A Naprendszeren kívüli bolygók megismeréséről, a Földön kívüli élet és intelligencia kutatásának izgalmas kérdéseiről beszél Kiss László fizikus-csillagász február 22-én este 6-kor a Pécsi Tudományegyetemen.

A Mindentudás Egyeteme 2.0 országjáró előadássorozatának pécsi állomásán arról hallhatunk, milyen fejlődésen ment keresztül az elmúlt néhány évtizedben az exobolyók kutatása, milyen technológiai áttörések várhatók a következő időszakban és érdemes arról is elgondolkodni, milyen tudományos, világnézeti vagy vallási következményei lennének a Földön kívüli élet felfedezésének. Az előadáson való részvétel ingyenes, de a szervezők mindenkit arra kérnek, hogy előzetesen regisztráljon a mindentudas.hu oldalon. Az est házigazdája Lévai Balázs. Az eseményről televíziós felvétel készül, amelyet tavasszal sugároz majd a Magyar Televízió.

Földön kívüli Földek? - Az asztrobiológia megalapozása a csillagászat módszereivel

A Világegyetem megismerése mindig is az emberiség egyik legnagyobb kihívása, legérdekesebb vizsgálódási területe volt. Az egyre kifinomultabb csillagászati távcsöveknek, űrtávcsöveknek és műszereknek köszönhetően a csillagászat ma soha nem látott ütemben fejlődik. Az egyik legérdekesebb terület a Naprendszeren kívüli bolygók kutatása, ahol már közel vagyunk a Földhöz hasonló bolygók, illetve a Naprendszerhez hasonló rendszerek felfedezéséhez.

Ám ha olyan sok bolygót ismerünk már, miért nem találtunk még életet máshol? Biztos, hogy a megfelelő módszerekkel keresünk? Milyen előrelépések várhatók a következő 10-15 évben? A technológia fejlődésével, az exobolygók világának pontosabb feltérképezésével tényleg jelentősen növekednek az esélyeink a naprendszeren kívüli élet felfedezésére, esetleg más intelligens fajokkal való kapcsolatfelvételre? Kétségtelen, hogy a Földön kívüli élet felfedezése az emberiség eddigi legnagyobb felfedezése lenne, annak minden tudományos, világnézeti, vallási következményével.

Előadó: Kiss László fizikus-csillagász, az MTA Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetének tudományos igazgatóhelyettese.

A szegedi József Attila Tudományegyetem fizikus szakán végzett 1996-ban. Doktori fokozatát 2000-ben, az MTA doktora címét 2007-ben szerezte meg. 2002 és 2009 között Ausztráliában élt és kutatott a University of Sydney munkatársaként, Magyarországra hazatérését az MTA Lendület Fiatal Kutatói Programja keretében elnyert pályázata tette lehetővé. 2010 óta az MTA Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézet tudományos igazgatóhelyettese. Kutatásai mellett folyamatos oktatási és tudományos ismeretterjesztői tevékenységet vállal. Szakterülete az asztrofizika, különös tekintettel a csillagok belső szerkezetét kutató asztroszeizmológiára, a más csillagok körül keringő exobolygókra, valamint a kölcsönható kettőscsillagok fizikájára. Közel 300 tudományos közleménye mellett számos népszerűsítő cikk szerzője, 2006 óta pedig a hirek.csillagaszat.hu tudományos híportál főszerkesztője. A magyar-ausztrál-szerb hármas állampolgárságú kutató két gyermek apja.

Az előadás időpontja: 2011. 02. 22-én, 18.00-kor

Helyszín: PTE Állam- és Jogtudományi Kar, Molnár Kálmán előadóterem, Pécs, 48-as tér 1.

A részvétel ingyenes, de előzetesen regisztrálni kell a mindentudas.hu oldalon.