Landolt a Discovery - élő közvetítések

2011.03.09. 17:12

Két sikeres űrséta után, két nappal meghosszabbított küldetés végén landolt a Discovery űrrepülőgép. Egy feleslegessé vált, hibás hűtőfolyadék-pumpa eltávolítása és kisebb külső szerelések elvégzése mellett új modullal és az R-2-es robottal is bővítették a rendszert az elmúlt napokban. Ez volt a Discovery utolsó landolása.

A landolást a NASA TV élő adásban közvetíti itt, a Galileo Webcast pedig magyar szakkommentárral itt.

Szerda, hazai idő szerint 17.57

A Discovery űrrepülőgép magyar idő szerint 17.57-kor landolt a Kennedy Űrközpont területén.

Szerda, hazai idő szerint 16.54

A Discovery űrrepülőgép magyar idő szerint 16.52-kor fékeztett. Ennek megfelelően a landolás 17.57 körül várható a Kennedy Űrközpont területén.

Szerda, hazai idő szerint 14.21

A szerda délutáni leszálláshoz megfelelő időjárás uralkodik a floridai Kennedy Űrközpont térségében. A tervek alapján az űrrepülőgép ma délután, magyar idő szerint 17.58-kor landolhat a legkorábban. A Discovery utolsó leszállását a Galileo Webcast 16.30-tól houstoni munkatársa élő bejelentkezésével, magyar szakkommentárral közvetíti az interneten.

Korábbi információk

Múlt héten csütörtökön indult utolsó alkalommal a Discovery űrrepülőgép a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS-hez). Ez a legöregebb űrrepülőgép a jelenlegi flottában. Először 1984 augusztusában startolt, és eddig összesen 246 fő utazott a fedélzetén. A jelenlegi küldetés során több fontos felszerelést juttattak fel vele az űrállomásra, köztük az R-2 jelű robotot is, amely a tervek alapján az űrhajósok munkáját segíti majd a jövőben.

A küldetés során két űrsétát hajtottak végre az asztronauták. Ezek közül az első hétfőn, hazai idő szerint 16.46 és 23.20 között, összesen 6 óra és 34 percen keresztül zajlott. A munkálatok végzését átmenetileg megszakította egy technikai hiba, amely a robotkart irányító berendezésnél lépett fel, amit a tartalék rendszer használatával oldottak meg.

A munka során áthelyezték a hibás ammóniapumpát, valamint egy újabb elektromos kábelt is felszereltek. A kérdéses pumpa még tavaly nyáron romlott el, és cseréje miatt előre nem tervezett űrséta is szükséges volt korábban, mivel kiesése veszélyeztette az űrállomás biztonságos hűtését.

Forrás: NASA
Michael Barratt rendezi a fel- és leszállás során használt űrruhákat. A kép nagyméretű változatának letöltése (NASA)

A hétfői űrséta során áthelyeztek még egy kinti kamerát is, és az űrállomás külső felületén haladó, teherszállításra használt sínpályánál is végeztek szereléseket, ami csak kisebb nehézségek után sikerült. Az űrséta befejezése sem volt szokásos, a végén ugyanis képletesen "megtöltöttek űrrel" egy japán tégelyt, amelyet később leszállítanak a Földre, és a nagyközönségnek kiállítanak a távol-keleti országban.

Forrás: NASA
Pillanatfelvétel az első űrsétáról (NASA)

A második űrséta szerdán, hazai idő szerint 16.42-kor indult, és 6 óra 14 perc hosszan tartott. Még a munka megkezdése előtt Steve Bowen űrruhájánál szivárgás mutatkozott, amelyet egy tömítőgyűrű cseréjével oldottak meg. Bowen és Drew űrhajósok fő feladata a meghibásodott ammóniapumpa belsejében maradt kevés hűtőfolyadék végleges eltávolítása volt. Az egyszerű művelet során figyelni kellett, hogy az anyagból ne jusson az űrruhájukra, mivel az mérgező, és akár az űrséta végéig is megmaradhat a felület kisebb egyenetlenségeiben, a légzsilipbe visszatérve pedig akár az ISS belsejébe juthat.

Forrás: NASA
Bowen és Drew űrhajósok az űrállomás külső felületén dolgoznak. A kép nagyméretű változatának letöltése (NASA)

Emellett lámpákat helyeztek el a teherszállító sín mellett, valamint egy meglazult hűtőelemet is a helyére igazítottak. A kanadai Dextre robotkar kamerarendszernek objektívjére új védősapkát raktak, ami az űrállomáshoz látogató űrhajók hajtóműveiből kiáramló anyag ellen véd. Az űrséta során kisebb probléma is felmerült, Alvin Drew szkafanderének külső lámpája ugyanis felmondta a szolgálatot - ennek ellenére a feladatokat sikeresen végrehajtották.

 

 

Videó a küldetés 6. napjáról (NASA)

Az űrhajósok kedden az űrállomáshoz, a Unity-modul Föld felé tekintő oldalára csatlakoztatták a PMM jelű modult. Utóbbi egység az elmúlt években gyakran az űrrepülőgép rakterében utazott, és korábban hasznos terhek felszállítására, valamint a feleslegessé vált terhek lehozatalára használták. A modult ezúttal végleg az ISS-hez csatlakoztatták. A művelet után 8 órával érte el modul a belső légnyomása a megfelelő szintet, ekkor kinyitották és megkezdték a belső terének használatát, ahol különböző felszereléseket helyeznek el. Nem sokkal ezt követően, szerdán érkezett meg a földi rádióüzenet, amely szerint a start során keletkezett sérülések nem veszélyeztetik a visszatérést.

Forrás: NASA
Alvin Drew a szuperfokális lencse használatát teszteli. A speciális szemüvegben a folyadékot tartalmazó lencsék fókusztávolsága egyszerű kézmozdulattal állítható, ennek megfelelően könnyű váltani a közeli és távoli tereptárgyakra nézete között (NASA)

Még korábban felmerült az ötlet, hogy az egyik Szojuz-űrhajót leválasztják az űrállomásról, és megkerülik vele a rendszert, miközben minden irányból megörökítik. A műveletet csütörtökön hajtották volna végre, azonban biztonsági megfontolásokból végül elvetették.

Forrás: NASA
A teljesen kiépített Nemzetközi Űrállomás a hozzá közeledő Discovery űrrepülőgép fedélzetéről fotózva. A kép nagyméretű változatának letöltése (NASA)

A Discovery küldetését egy nappal meghosszabbították, hogy az asztronautáknak bőven legyen ideje a PMM jelű új modul bekapcsolására az űrállomás "vérkeringésébe". A hosszabbítás nyomán az űrrepülőgép március 6-án válik le az űrállomásról, és március 8-án landolhat a Földön. Ezt követően még egy, illetve még egy további tartalék küldetést terveznek az űrrepülőgépekkel, amelyekre idén tavasszal és nyáron kerül sor. Ezt követően már csak a Szojuz-űrhajókkal, illetve sikeres tesztelése után az amerikai Dragon űrhajókkal végzik az űrállomás legénységének cseréjét.

További információk a küldetésről korábbi cikkünkben olvashtók.

KAPCSOLÓDÓ CIKK