Először azonosítottak műanyagevő baktériumokat az óceánban

Szemétlerakók környékén már korábban is sikerült műanyagevő baktériumokat azonosítani, most pedig óceánban úszó hulladék környezetében is kimutatták ezeket az élőlényeket. Az egyelőre nem ismert, hogy a műanyagok lebontása során mérgező melléktermékek is keletkeznek-e és hogy ezek bejutnak-e a táplálékláncba.

Az óceánban úszó hulladékot eddig is számos kutatás vizsgálta, az egyik legutóbbi például az Atlanti-óceán északnyugati részén elterülő szemétsziget nagyságát határozta meg. Az elnevezés elsőre kicsit megtévesztő lehet, mert valójában nem egy úszó szeméthalomról van szó, hanem egy nagy kiterjedésű, kisméretű műanyagdarabkákból álló foltról: ilyen műanyagdarabokat elemzett legújabb kutatásában a korábbi tanulmány elkészítésében is közreműködő Woods Hole Oceanográfiai Intézet.

Tracy Mincer és munkatársai a Sargasso-tengerből származó műanyaghulladékot vizsgáltak, hogy vajon találhatók-e itt mikrobiális életközösségek is (a Sargasso-tenger a Google világtérképén). A mintákban a kisméretű műanyagdarabkák mellett egy műanyag táska, valamint egy horgászdamil is szerepelt, amelyeket elektronmikroszkópos vizsgálatnak vetettek alá. Kiderült, hogy a műanyagszemét egy igen aktív életközösséget rejt: a hulladékok felszínén megfigyelhető volt, ahogyan a különféle mikrobák intenzíven bontják a műanyagot - írja a Nature hírportálja.

"Az elektronmikroszkóp alatt egy valódi mikroba-oázist találtunk" - mondta a Nature-nek Mincer. Az Atlanti-óceánnak ezen a részén nagyjából 1100 tonna műanyagszemét gyűlt fel, így az itteni mikrobaközösségek akár jelentős hatást is gyakorolhatnak a tengeri táplálékláncokra. A mikrobák aktivitása megmagyarázhatná például, hogy a folytatódó tengeri szennyezés ellenére az utóbbi időben miért csökkent mégis a műanyagszemét mennyisége - azt viszont egyelőre nem tudni, hogy keletkeznek-e emiatt mérgező vegyületek. Ha igen, az problémát jelentene, hiszen a toxikus anyagok így a baktériumfogyasztó állatok szervezetébe is bejuthatnak (a műanyagok többek között ftalátokat tartalmaznak).

A mikrobák táplálékláncra gyakorolt hatását csak további vizsgálatokkal lehet majd kimutatni. "Lehet, hogy a mikrobák műanyagbontása egy jó dolog, hiszen segít eltüntetni a hulladékot. Az is előfordulhat azonban, hogy megint csak a saját szennyezésünk fog visszaütni, és a mérgek végül a tengeri élőlények szervezetében kötnek ki" - mondta Mark Browne, a University College Dublin ökológusa.

A műanyagfelszíneken talált mikrobák genetikai analízise szerint másmilyen baktériumfajokról van szó, mint amelyek a környező tengervízben vagy a tengeri hínárokon élnek. A polietilénből készült műanyagokon például a kolerával egy csoportba tartozó baktériumokat találtak nagyobb mennyiségben, ami meglepő, mert ezek a baktériumok egyébként csak jóval alacsonyabb koncentrációban vannak jelen a tengerekben - írja a Nature.