Felmérik a fukusimai baleset várható egészségügyi hatásait

Vágólapra másolva!
Noha a Fukusima Daiicsi atomerőmű károsodott reaktoraiból még mindig szabadul ki sugárzó anyag, a kutatók megkezdték a baleset hosszú távú népegészségügyi következményeinek felmérését. Nehezíti a munkát, hogy sokszor bizonytalan sugárzási adatokból kell kiválasztani a viszonyítási alapokat. Az egészségügyi hatások becsléséhez a szakemberek felhasználják a korábbi sugárszennyeződésekből, így a csernobili katasztrófából származó tapasztalatokat.
Vágólapra másolva!

A japán szakemberek szerint a sugárzás környezeti szintje az erőmű környéki, 20 kilométeres evakuációs zónán kívül egyelőre jóval az egészségügyi határérték alatt van. Az emberek egészségét elsősorban a sugárszennyezett élelmiszerek és italok veszélyeztethetik.

A gond az, hogy nagyon nehéz valós képet kapni arról, mennyire voltak kitéve a sugárzásnak az emberek a baleset után, mondja a sugárszennyeződések következményeivel foglalkozó Elisabeth Cardis, a Barcelonai Környezetepidemiológiai Kutatóközpont munkatársa. A nagy kockázatú területeken élő embereknek kérdőíveket kellene kiküldeni, hogy fény derüljön olyan részletekre, mennyi időt töltöttek az emberek a szabadban különböző időpontokban, és milyen ennivalót, illetve vizet fogyasztottak, mondja Roy Shore és Kotaro Ozasa, a Hirosimában és Nagaszakiban működő sugárhatásokat vizsgáló alapítvány (RERF) alelnöke, illetve vezető kutatója.

Azzal, hogy Japán rögtön elrendelte a Fukusimát körülvevő 20 kilométeres zóna kiürítését és betiltotta egyes termékek forgalmazását, bizonyára csökkentette a lakosság sugárszennyeződését, de nem szüntette meg teljesen a kockázatot. A kiszabadult sugárzó anyagok közül a legnagyobb egészségügyi veszélyt a jód-131 jelenti. Ennek felezési ideje ugyan csak 8 nap, de gyorsan felszaporodik a pajzsmirigyben.

Sugárzási adatok Japánban

Egyre ellentmondóbb adatok látnak napvilágot a fukusimai erőműkatasztrófa nyomán felszabadult, illetve az élőlényeket ért sugármennyiségről. Abban még mindig egyetértenek a szakemberek, hogy a japán baleset okozta sugárszennyezés még nem érte el a csernobili katasztrófa szintjét, de pesszimista becslések szerint már nem sokkal marad alatta.

Az emberi testet érő és általa elnyelt sugárzás mennyiségét sievertben (Sv) mérjük. A természetes háttérsugárzás értéke átlagosan 0,23 µSv/óra. Tokió háttérsugárzása a fukusimai baleset előtt 0,04 µSv/óra volt, április 5-én ez a szint 0,12 µSv/órára emelkedett, ami elhanyagolhatónak tűnik. Fukusima környékén a sugárzás április 6-án 13,9 µSv/óra volt, amely éves szinten 122 000 µSv sugárzást jelent. Még ez sem olyan nagy érték, de több mint a duplája annak, amennyit az Egyesült Államokban sugárszennyezett helyen a dolgozók számára megengednek (50 000 µSv/év), és 100 000 µSv/évtől már valószínűleg növekszik a rákos megbetegedések kockázata. Az adatok forrása egy független amerikai környezetvédelmi alapítvány, a Blacksmith Institute.

Yomiuri Shmbun
Sugárzási adatok Japánban 2011. március 21-én (mértékegység: µSv/óra)



Csernobil legsúlyosabb egészségügyi következménye a több mint 6000 pajzsmirigyrákos megbetegedés volt. Ez főként azokat érintette, akik még gyerekek voltak a baleset idején. Az esetek többségében ők nagy sugáradagokat kaptak attól a tejtől, amely a jóddal szennyezett mezőkön legelő tehenekből származott. A gyerekek azért különösen veszélyeztetettek, mert a pajzsmirigyük még fejlődésben van, és sokkal érzékenyebb a sugárkárosodásra, mint a felnőttek kifejlett pajzsmirigye.

A japán hatóságok elővigyázatosságból kálium-jodid-tablettákat osztanak az érintett területeken. A tabletták nem radioaktív jóddal töltik fel a pajzsmirigyet, így megakadályozzák a radioaktív jódizotóp felvételét. Ráadásul a japán gyerekek - étrendjük miatt - nem jódhiányosak, mint a csernobiliak voltak. Japánban a tej sokkal kevésbé lényeges élelmiszer, mint Csernobil környékén, és a halban és moszatokban dús japán étrend a jódban egyik leggazdagabb a világon. Természetesen ezért is kell vigyázni, nehogy sok radioaktív jód jusson az ennivalóval a szervezetbe.

A szakemberek jelenleg úgy gondolják, hogy a mozgékony élőlényeket, így a halakat nem érte jelentős sugárdózis. Más a helyzet a kevésbé mozgékony vagy helyhez kötött fajokkal, amilyenek például az osztrigák. Egyelőre azonban úgy tűnik, hogy - az erőmű közvetlen szomszédságát leszámítva - ezek az állatok sincsenek komoly veszélyben. Az erőmű környékén egyébként megtiltották a halászatot.

Forrás: AFP/Ken SHIMIZU

A japán hatóságok már figyelemmel kísérik a gyerekek pajzsmirigyébe jutott radioaktív jód mennyiségét. A Nature megtudta, hogy a felmérések első eredményei szerint a vizsgálatban részt vett 946 gyerek sok ezerszer kisebb sugárdózist kapott, mint a Csernobil környékén élők. Valószínűsíthető, hogy ez a sugárdózis nem okoz semmilyen egészségkárosodást.

A sugárszennyezettségi adatok gyors begyűjtésének fontosságára hívja fel a figyelmet Vadim Csumak is, a kijevi Ukrajnai Orvostudományi Akadémia sugárbetegségekkel foglalkozó kutatóközpontjának munkatársa., aki a csernobili egészségügyi vizsgálatokat koordinálta. A sugárzási adatok tünékenyek, ezért ha nem gyűjtik be most ezeket, akkor a későbbi kutatások eredményei sokkal bizonytalanabbak lesznek, amint azt Csernobil negatív példája is mutatja.