Két és fél kilogrammos kő csapódott be Kassa határában 1857-ben. Kaposfüreden 1995-ben hullott meteorit. Összesen 23 alkalommal találtak égből hullott köveket hazánk mai vagy egykori területén. Ezekről és egyéb kapcsolódó érdekességekről hangzanak el előadások az Akadémián hétfőn, a Meteoritkutatás konferencia keretében.
Nézze meg a kassai vagy a kaposfüredi meteoritot az Akadémián! Hétfőn egész napos meteorit-konferenciára várják az érdeklődőket a Magyar Tudományos Akadémia épületében. A rendezvényen a részvétel ingyenes. A délelőtti program a Kárpát-medencében történt néhány híres meteorithullás kőzeteit mutatja be, új kutatási eredményekkel.
Meteoritkutatási konferencia
az MTA Geonómiai Tudományos Bizottsága szervezésében
2011. április 18. 10-16 óra
Magyar Tudományos Akadémia Felolvasóterem
1051 Budapest, Roosevelt tér 9.
Délelőtti program, 10-12 óra
- Heterogén szerkezetű - összetételű kaposfüredi (kaposvári) vasmeteorit - A/ IVA szerkezeti típusú kaposfüredi oktaedrit (Kubovics Imre, Bendő Zsolt, Ditrói-Puskás Zuárd, Bartha András, Lovas György)
- Heterogén szerkezetű - összetételű kaposfüredi (kaposvári) vasmeteorit - B/ Rendellenes (anomális) nikkelmentes vasmeteorit (Kubovics Imre, Bendő Zsolt, Ditrói-Puskás Zuárd, Bartha András, Tóth László)
- A szervesanyag-tartalmú kabai meteorit újabb vizsgálati eredményei (Kubovics Imre, Ditrói-Puskás Zuárd, Torkos Kornél, Gál-Sólymos Kamilla, Szókán Gyula)
- A kassai kozmikus test pályája és a meteorit fázisösszetétele (Kubovics Imre, Vizi Pál, Bendő Zsolt, Turcsányi Anasztázia)
- Kozmikus elemgyakoriság (Lukács Béla)
Ebédszünet, 12-13 óra
A kaposfüredi meteorit 2009 januárjában (hirek.csillagszat.hu)
Délutáni program, 13-16 óra:
- Gravitációs csomósodás (Illés Erzsébet)
- Meteoritok a Mars felszínén (Kereszturi Ákos)
- Történelmi vasmeteorit jelöltek (Lukács Béla)
- Az L-kondritok szülőégitestének története (Bérczi Szaniszló)
A konferenciát az MTA Földtudományok Osztálya alatt működő Geonómia Tudományos Bizottság szervezi. A geonómia integrálja a földtudományokat; a Földet égitestként, dinamikusan változó, globális rendszerként kezeli. Felhasználja a geofizika, geokémia, klimatológia, meteorológia és hidrológia eredményeit. Többek között vizsgálja a naptevékenység földi hatásait, az árapályerők következményét bolygónk forgására, energiaháztartására, a vulkáni tevékenységre. A Föld történetén keresztül, az ásványok, szén és szénhidrogének keletkezését vizsgálva teremt kapcsolatot a bányászat, a légköri és a felszíni vizek jelenségein keresztül az energiatermeléssel. Témakörei közel állnak a planetológia, azaz bolygótudomány kutatási területéhez is, ennek megfelelően kitekint a Naprendszer más bolygói és holdjai felé, összehasonlítva kémiájukat, fizikájukat a Földével. A geonómia fogalmának bevezetése 1974-ben Szádeczky-Kardoss Elemér nevéhez fűződik, és mára fontos, interdiszciplináris, azaz tudományközi terület lett.