Conan, a baktérium és Átlagos Joe elindult a világűrbe

2011.05.17. 11:15

Az űrhajósokon kívül hat mikroorganizmus és egy polip is startolt hétfőn az Endeavourrel a világűrbe. A kísérletek elsődleges célja, hogy teszteljék, képes-e az élet egyik bolygóról a másikra utazni, például nagy becsapódásokkor kiszakadt kőzetekben megbújva.

A hétfő délután kiemelt jelentőségű volt a polipok történelmében: ekkor startolt az első polip a világűrbe az Endeavour fedélzetén. Valójában azonban nem a mindössze 3 centiméteresre megnövő kurtafarkú polipot (Euprymna scolopes) fogják tanulmányozni, hanem a vele szimbiózisban élő Vibrio fischeri baktériumot. Ez a biolumineszcens (fényt kibocsátó) baktérium megtelepszik a polip speciális fényszervében, s a polip lefelé világít velük, hogy ne legyen észrevehető az árnyéka.

Korábbi kísérletek során kiderült, hogy a világűrt megjárt (és extrém hőmérsékletnek, valamint sugárzásnak kitett) baktériumok gyakran agresszívebbek, mint előtte: a Salmonella baktériumok például háromszor nagyobb valószínűséggel ölték meg a gazdaegeret a visszatérés után. A kutatók most arra kíváncsiak, hogy vajon mi történik egy szimbiózisban élő baktériummal és gazdaállatával a világűrben.

Az űrhajósok öt további mikroorganizmust is vittek magukkal a LIFE (Living Interplanetary Flight Experiment) program keretében, hogy megvizsgálják, kibírják-e a világűr extrém körülményeit. Az utasok között vannak az extrém hőmérsékleteket kibíró medveállatkák (Tardigrada), az erős sugárzás elviselő Deinococcus radiodurans baktérium, vagy becenevén Conan, a baktérium és a Bacillus subtilis baktérium, más néven Átlagos Joe, a biológiai vizsgálatok egyik gyakori modellorganizmusa. Továbbá ott van még a Cupriavidus metallidurans nevű baktérium, mely kiválóan alkalmazkodott a nehézfémekhez, és két másik egysejtű is: a szélsőségesen sós környezetben élő Haloarcula marismortui, más néven az Öreg Sós, és a Tűzevő névvel illetett Pyrococcus furiosus, mely 100°C feletti hőmérsékleten él.

Forrás: NASA/ESA/Dr. Ralph O. Schill
Medveállatka

A mikroorganizmusokkal a cél a pánspermia hipotézis tesztelése, mely szerint ha az élet kezdeményei más bolygókon alakultak ki, akkor azok meteoritok révén érkezhettek a Földre. A különféle extrém körülményeket kibíró élőlények (extremofilek) vizsgálata valójában a főpróba a LIFE következő kísérletéhez, melynek keretében mikroorganizmusokat küldenek majd a Mars egyik holdjára, a Phobosra, hogy élesben teszteljék a pánspermia hipotézist. Az orosz Fobosz-Grunt űrszonda fedélzetén a mikroorganizmusokkal a tervek szerint 2011 novemberében startol majd.

Cikkajánló

Forrás: AFP

Forrás: Carl Crumley, Jim Foster

Forrás: Science/AAAS

Miért látjuk azt,
ami nincs is ott?

Mitől lehet piros a hó?

Hologram, ahogy
még nem láttuk



KAPCSOLÓDÓ CIKK