A világ tengerei közül a Földközi-tengerben található a legtöbb betolakodó idegen faj. Az utóbbi időben még a mérgező gömbhal is felbukkant a hódítók között. Egyelőre azonban nagyon keveset tudunk arról, miként befolyásolják az idegen fajok az ökoszisztémát. Holott, ha egy idegen faj megtelepszik a Földközi-tengerben, akkor utána szinte lehetetlen kiirtani, mondja Stefan Kalogirou, a Göteborgi Egyetem tengerökológiai tanszékének munkatársa.
A Szuezi-csatorna 1869-es elkészülte után megnyílt egy új lehetőség, hogy idegen fajok vándoroljanak be a Földközi-tengerre, amelynek állat- és növényközösségei így folyamatosan nagy változásokon esnek át. Mivel az elmúlt években számos part menti környezetből érkeztek jelentések betolakodó fajokról, egyre sürgetőbbé vált az igény, hogy felmérjék, mi történik a bennszülött fajokkal és ökoszisztémákkal.
Kalogirou négy éven át tanulmányozta Rodosz szigeténél a két legfontosabb part menti környezet, a tengeri moszattal benőtt és a homokos aljzatú helyek halközösségét. A vizsgálatokban részt vett a Hellén Tengerkutató Központ is.
Az eredmények azt mutatják, hogy az idegen fajok határozott ökológiai hatással vannak a környezetükre. Egyértelmű, hogy a tápláléklánc átalakulóban van, de korábbi tanulmányok hiányában nem lehet megmondani, milyen mértékű ez az átalakulás.
A mérgező gömbhal (Lagocephalus sceleratus) egyike a nemrég betelepült idegen fajoknak. A gömbhalak mérge, a tetrodotoxin izombénulást és ennek következtében légzésleállást okoz. A méreg olyan erős, hogy emberre nézve is sokszor halálos. Mérgezés azonban csak az állat elfogyasztásakor lép fel. A Kalogirou által vizsgált parti környezetekben a gömbhal domináns fajjá vált, aminek ökológiai és társadalmi hatásai is vannak. Az emberek szempontjából azért tekinthető kártékonynak, mert olyan gazdasági szempontból fontos puhatestűekkel táplálkozik, amilyen a tintahal (Sepia officinalis) és a közönséges polip (Octopus vulgaris).
"Úgy tűnik, európai szinten is odafigyelnek, milyen gyorsan terjednek a fajok az új területekre, de hiányzik az alapvető tudás az idegen fajok specifikus életjellemzőiről, a nyomon követésük módszertanáról és a kockázatfelmérésről. Az idegen fajok hatását - az úgynevezett biológiai szennyeződést - mindenképpen figyelembe kell venni a környezeti hatástanulmányokban" - mondja Kaligirou.