Hajtóművekhez hasonló anyagkibocsátás mozgatja a hiperaktív üstököst

2011.06.17. 15:14

Hiperaktív üstökösnek nevezték a nemrég meglátogatott Hartley-2 jelű kométát a szakemberek. Az üstökösmag két nagy része eltérő körülmények között jöhetett létre, több tengely körüli forgását ma is aktív folyamatok gerjeszthetik.

Különleges üstökösnek bizonyult a Hartley-2, amelyet az EPOXI-űrszonda 2010. november 4-én látogatott meg. Az űreszköz egyik eleme eredetileg Deep Impact néven hajtott végre sikeres becsapódást a Temple-1 üstökösnél, majd újabb feladatot kapott, és ekkor keresztelték át EPOXI-ra. Az új küldetés keretében mintegy 700 kilométerre haladt el a Hartley-2 üstökös mellett és készített róla látványos felvételeket.

A megfigyelések alapján egyértelmű, hogy az üstökösmagot két nagy, egyenetlen felszínű tömb és egy azokat összekötő keskenyebb, sima rész építi fel. Az utóbbi terület a kutatók szerint üledékes eredetű, és olyan szemcsék alkotják, amelyek a két nagy, szélső tömbről kis sebességgel lelökődtek, majd a felszínre visszahullottak, vagy esetleg a felszínen mozogtak és felhalmozódtak.

A jelenlegi megfigyelések elsőként utalnak arra, hogy az üstökösök felszínén is van olyan anyagmozgás, amelynek keretében egyes szemcsék úgy változtatnak helyet, hogy az égitesten maradnak vagy oda visszahullanak. Korábban csak arra volt bizonyíték, hogy az anyag egy része végleg elhagyja az üstökösmagokat. A kutatók a Science folyóirat június 16-i számában közölték új eredményeiket a küldetésről.

Az üstökös két nagy tömbjének felszínén néhol akár 50 méter magas és 80 méter átmérőjű kiálló testek is megjelennek (az üstökösmag teljes hossza körülbelül 1,5 kilométer). Ezeknek a kiálló testeknek némelyike szokatlanul erősen veri vissza a fényt, aminek az oka egyelőre nem ismert. Emellett a két nagy tömbből kiáramló szén-dioxid és víz aránya nem egyezik meg egymással. Elképzelhető, hogy mindez összetételbeli különbséget tükröz - ebben az esetben a két nagy test talán egymástól eltérő körülmények között jött létre.

Forrás: NASA
Az üstökös magja körül mozgó, a felszínről kilökődött jégtömbök (NASA)

Az üstökösmag mozgásával kapcsolatban kiderült, hogy egyszerre két tengely körül is forog (ami önmagában nem egyedi a Naprendszerben az apró égitestek között). Elképzelhető, hogy a bukdácsoló jellegű mozgás gyakori az ennyire aktív üstökösmagoknál. Ennek oka, hogy a felszínről kiinduló anyagkibocsátás miniatűr rakétahajtóművekhez hasonlóan próbálja módosítani a test mozgását. Az utóbbi erőhatások pedig igen változékonyak, mivel a besugárzástól és a felszíni anyag jellemzőitől egyaránt függhet, hogy mikor melyik terület lesz aktív, és bocsát ki port és gázt.

Forrás: NASA
A Hartley-2 két nagy oldalsó tömbjéből kiszabaduló szén-dioxi anyagáramlásának modellje (NASA)

A Hartley-2 a legaktívabb üstökös az eddig űrszondával meglátogatott kométák között, bár a csak távcsővel megfigyelt üstökösmagok között sok hasonlóan aktív égitest létezik. Maga az EPOXI-szonda továbbra is jó állapotban van, de a hajtóanyaga gyakorlatilag elfogyott, ezért további égitestet feltehetőleg már nem tud meglátogatni.

Ajánlat:

KAPCSOLÓDÓ CIKK