Újra ketyeg Európa időzített bombája: hatalmas aktív magmakamra lehet a Vezúv alatt

2011.07.14. 15:53

Kontinensünk legveszélyesebb tűzhányója a Vezúv. A vulkánóriás alatt egy furcsa képződményt észleltek, amely egy aktív magmakamra is lehet, és hatalmas, úgynevezett pliniusi kitörést produkálhat.

Az egész egy robbanással kezdődik, mely olyan hatalmas energiájú, hogy akár 40 kilométer magasságig emelkedik a hamuból és horzsakőből álló kitörési oszlop. A törmelék visszahullva beborítja a felszínt. A legrosszabb ezután következik: az izzó törmelékek és gázok lezúdulnak a vulkán lejtőin. Ezek az úgynevezett piroklaszt-árak porrá égetnek mindent, ami az útjukba kerül.

Valószínűleg ez lenne az 1944 óta szunnyadó Vezúz következő nagy kitörésének forgatókönyve. Hárommillió ember él a tűzhányó árnyékában, és egy újabb katasztrófa esetén lehetetlen lenne azonnal evakuálni a teljes lakosságot. A hatóságok három körzetbe osztották a város kerületeit, veszélyességi fokuk szerint.

A vulkánt folyamatosan figyelik a szeizmológusok, és a legújabb tanulmányok szerint sokkal nagyobb a kitörés kockázata, mint ahogy eddig gondolták. Giuseppe Mastrolorenzo vulkanológus és kollégái (Vesuvius Volcano Observatory) szeizmikus mérések során egy furcsa képződményt észleltek, amely körülbelül 8-10 kilométer mélységben helyezkedik el. Szerintük ez egy aktív magmakamra, mely hatalmas, úgynevezett pliniusi kitörést produkálhat (lásd keretes írásunkat).

Pliniusinak a leghevesebb kitöréstípust nevezik, melynek során erősen fragmentálódott, jelentős mennyiségű törmelékanyag képződik, amely nagy területet (több mint 500 négyzetkilométer) borít be. A kitörési felhő magassága elérheti a 30-40 kilométert is. Leghíresebb példája pedig éppen a Vezúv egyik legnagyobb, Kr. u. 79-ben történt kitörése (az elnevezést ifjabb Plinius után kapta, kinek írása a legmegbízhatóbb ókori forrás a kitörésről).


Sokáig a 79-es volt a legnagyobb ismert kitörés, azonban Mastrolorenzo és Michael Sheridan (University at Buffalo) 2006-ban bizonyítékokat találtak egy jóval hatalmasabbra, amely mintegy 3800 évvel ezelőtt következett be. A lezúduló piroklaszt-ár 20 kilométeres távolságra is eljutott, és beborította az egész területet, melyen ma Nápoly fekszik. A lavina üledékrétege Nápoly központi részén 4 méter vastag. Már néhány centiméter vastag réteg is azt jelentené, hogy mindent elégetett, amit elért, tehát a több méteres vastagság óriási pusztításra utal.

Forrás: AFP/Mario Laporta
A Vezúv krátere

Mindezek alapján a Vezúvot tanulmányozó kutatók arra ösztönzik a nápolyi hatóságokat, hogy a vésztervet a lehető legrosszabb esetre dolgozzák ki - hasonló kitörésre, mint az említett bronzkori volt. Nem minden tudós ért egyet ezzel. Bruno Scaillet és kollégái (University of Orleans) szerint mivel a vulkán kitöréseinek hevessége csökkenő trendet mutat, nem kell a legrosszabbra számítani. Az 1944-es kitörés sem volt azonban áldozat nélküli, mivel a lerakódott vulkáni por súlya miatt számos épület teteje beszakadt. Súlyos károk érték San Sebastiano és Massa di Somma falvakat is.

Vészterv

Az aktivitás jelei, az első dörejek, morgások jöhetnek hetekkel, de akár évekkel a kitörés előtt, és lehetnek akármilyen aprók, nem szabad őket figyelmen kívül hagyni - figyelmeztetnek a kutatók. Mastrolorenzo és csapata azt javasolta, hogy a Vezúv 20 kilométeres körzetében történjen meg az evakuálás, amint kitörés előjeleit tapasztalják (ez lehet akár egy földrengés is).

Forrás: AFP/Mario Laporta
Torre del Greco a Vezúv vörös zónájában fekszik

A jelenlegi terv (melyet 1995-ben dolgoztak ki, és mindig frissítik az új tudományos információk alapján) azonban egy közepes erősségű kitörésre alapoz, olyanra, mint ami 1631-ben történt, és 6000 áldozatott szedett. Eszerint 60 ezer embert kellene csak evakuálni. Három veszélyes zónát jelöltek ki, melyekre a Vezúvtól távolodva egyre hosszabb kitelepítési időt szabtak meg. Ez a legsebezhetőbb, piros zónában is 72 óra (eredetileg 2 hét volt).

A kutatók továbbra is aggódnak, hiszen valójában nem lehet tudni, mi történik majd. A vulkánok működése rendkívül összetett folyamat, melynek teljes megértése még várat magára - az is lehet, hogy örökre.

Cikkajánló

Forrás: AFP/Escudero Patrick

Forrás: [origo]

Fotó: Mudra László [origo]

Ahol a föld és az ég összeér


Óriásváros a világűrből

Ritka jó holdfogyatkozást
láthattunk



KAPCSOLÓDÓ CIKK