Hétfőn is a felszínhez közel pattant ki a földrengés a Vértesben

2011.07.11. 10:20

Hétfőn reggel nyolc óra után pár perccel ismét megmozdult a föld a Vértesben, abban a térségben, ahol fél éve, január végén az utolsó emlékezetesebb hazai földrengés kipattant. A mostani rengés epicentruma a Vértes közepére, Kőhányáspuszta térségébe tehető, és most is kis mélységben, körülbelül 5 kilométer mélységben volt a hipocentrum, az energia felszabadulásának tényleges helye.

Magyarországi viszonylatban közepes mértékű földrengés rázta meg hétfő reggel Csákvár és Gánt térségét. Reggeli beszámolónk szerint a rengést a lakosság nagyobb területen érzékelte, de károkról egyelőre nem érkezett bejelentés. 

A földrengés energiájára jellemző magnitudó, azaz a Richter-skála szerinti érték az MTA GGKI Szeizmológiai Obszervatóriuma szerint 3,7 volt, vagyis a januári oroszlányi, Magyarországon nagynak számító rengés energiájának egyharmincad része szabadult fel a mostani esemény kapcsán. A sekély fészekmélység miatt a rengés csak az epicentrum térségében volt jól érezhető, ahol egy gyors rengés történt. Megremegtek házak, mintha egy közeli robbantás történt volna, de hangjelenség nélkül. A szeizmográfok az egész országban, sőt a régióban mutatták a rengéshullámok beérkezését.

Forrás: Földrengés.hu
A hétfői földrengés szeizmogramja (forrás: www.foldrenges.hu)

A Vértes térsége hazánk földrengésektől egyik legjobban érintett vidéke. Magyarország legtöbb rengése errefelé, a Komáromtól a Balaton keleti végéig húzódó zónában pattan ki, emellett a fővárostól délre és Zala megye délnyugati részén valószínűbb a hasonló, mérsékelt erősségű földmozgás előfordulása.

A januári nagyobb rengéshez hasonló 20-30 évente tapasztalható hazánkban. Regionális környezetünkben azonban van több, erősebb rengésektől sújtott zóna is: Háromszék és Románia kapcsolódó középső része, az ún. Vrancea-zóna, továbbá Szlovénia nagy része alatt lényegesen több és erősebb földrengés pattan ki (utóbbi érezhetősége miatt került Zala megye említett része a hazai felsorolásba).

A mostani földmozgás maximum az epicentrum közvetlen közelében okozhatott kisebb károkat. Ehhez hasonló, mérsékelt erejű rengések előfordulásával hazánkban évente egy-két alkalommal számolhatunk.

A fészekmélységet Potsdam adta meg. A hazai magnitudóbecslés forrása a http://www.foldrenges.hu (a hazai becslés manuális, geofizikus által revideált, a potsdami automatikus). A hazai és regionális szeizmográfok online adatai itt láthatók.

A Richter-skála (magnitúdó skála)

A skála a földrengés kipattanásának fészkében (a hipocentrumban) felszabadult energia logaritmusával arányos. Az alábbi számok egzakt módon a felszabaduló energiát mutatják, a melléjük írt megjegyzések csak tájékoztató jellegűek, mivel a hatás a mélységtől is függ, és a hazánkban gyakori sekélyfészkű rengésekre vonatkoznak. Magyarországon 7-8-as még nem fordult elő.

  • <2,0  csak műszerekkel érzékelhető
  • 2,0-2,9  az emberek általában nem érzik meg
  • 3,0-3,9  emberek által érzékelhető, de károkat nem okoz
  • 4,0-4,9  érezhető rengés, a csillárok kilengenek, morajlás hallatszik, csekély károk fordulnak elő
  • 5,0-5,9  a gyenge szerkezetű épületekben komoly károk keletkeznek
  • 6,0-6,9  stabilabb szerkezetű épületek is megrongálódnak
  • 7,0-7,9  a rengés súlyos károkat okoz, halálos áldozatok is várhatók
  • 8,0-8,9  a rengés súlyos károk még több száz kilométeres körzetben is okoz
  • 9,0-  a rengés rendkívüli pusztítással jár, településeket töröl el a Föld felszínéről

Epicentrum: a földrengés kipattanásának felszíni vetületi pontja.
Hipocentrum: a földrengés kipattanásának valódi, felszín alatti pontja.





KAPCSOLÓDÓ CIKK