Ötven körül kezdődik az agy zsugorodása

Drámai változásokon megy keresztül az emberi agy az öregedés során, egyes területek eredeti térfogatuk egynegyedét elveszíthetik. A kutatók szerint ezzel fizetünk a hatalmas agyunkért és a rendkívül hosszú életünkért.

Az emberi agy egyes területei akár 25 százalékkal is zsugorodhatnak az életkor előrehaladtával, derül ki az amerikai tudományos akadémia folyóiratának (PNAS) legújabb számából. A washingtoni George Washington Egyetem kutatói 22 és 88 év közötti emberek, valamint 10 és 51 év közötti csimpánzok agyát hasonlították össze képalkotó vizsgálatokkal (MRI-vel). A csimpánzok vadon ritkán élnek 45-50 évnél tovább, így a két csoport lefedi mindkét faj teljes felnőtt- és időskorát.

Megállapították, hogy míg a csimpánzok agyában nem figyelhető meg életkorral összefüggő térfogatváltozás, addig az emberi agyban drámai csökkenés zajlik, ami akkortájt kezdődik meg, amikor az ember átlépi a csimpánzok várható élettartamát. Ennek alapján ez egy viszonylag új evolúciós vonás lehet, amely az ember hosszabb élettartamával állhat kapcsolatban.

A kutatók eltérő változást tapasztaltak a szürkeállomány (mely főleg az idegsejtek sejttestjeit tartalmazza) és a fehérállomány (ahol az idegsejteket összekötő idegrostok futnak) között. A homloklebeny szürkeállománya például 14 százalékkal csökkent 30 és 80 év között, míg a fehérállomány 24 százalékkal lett kisebb 80 éves korra.

A kutatók nem tudják, mi lehet a térfogatcsökkenés pontos oka, de a legvalószínűbb, hogy az agy energiafogyasztásával és az ember jelentősen megnövekedett élettartamával függ össze. Az emberi agy nagyjából háromszor akkora terfogatú, mint egy csimpánzé (átlagosan 1450, illetve 450-500 cm³), és még nyugalmi állapotban is a test összes elérhető energiájának 25 százalékát használja fel, míg a főemlősöknél ez az érték körülbelül 10 százalék. Ennek a nagy energiafogyasztásnak a következményei idővel meg is látszanak az emberi agyon: csökken a mitokondrium nevű, a sejt energiatermeléséért felelős sejtalkotók működésének hatékonysága, és egyre több, a szabadgyökök által okozott károsodás jelenik meg az agysejtekben. Számos, az életkorral összefüggő neurológiai probléma is az agy elöregedésére vezethető vissza, vagyis ez lehet az ára a túl nagy agynak és a túl hosszú életnek - mondják a kutatók.