Először próbálták ki a gondolatokkal fékezést - videó

Német kutatók először használták az autóvezetők agyából érkező jeleket a fékezés segítésére. Ily módon jelentősen csökken a reakcióidő, és számos vezetői hiba okozta autóbaleset elkerülhetővé válhat.

A Berlini Műszaki Egyetem kutatói elektroenkefalográfia - EEG, az agyhullámok elvezetésére alkalmazott eljárás - használatával bemutatták, hogy a "gondolatolvasó" rendszer modern közlekedési érzékelőkkel kiegészítve 130 ezredmásodperccel hamarabb képes érzékelni a vezető fékezési szándékát a normális fékpedálválaszhoz képest.

100 kilométer/órás sebességnél ez a különbség 3,66 méterrel csökkenti a féktávolságot. Ez nagyjából egy átlagos autó teljes hosszának felel meg, és könnyen lehet, hogy pont ez a távolság menti meg a vezetőt vagy mást egy súlyosabb balesettől.

A Journal of Neural Engineering folyóiratban megjelent tanulmány szerzői meghatározták, hogy mely agyterületek a legaktívabbak fékezés közben, és vezetésszimulátor segítségével mutatták be az agyhullámokkal segített vezetés hatékonyságát.

Az agyhullámokkal egy időben az alsó lábizom elektromos aktivitását (EMG) is vizsgálták. Ezt arra használták, hogy meghatározzák a láb mozgását (ami elektromos aktivitást vált ki az izomban) még az előtt, hogy a láb ténylegesen lenyomta volna a fékpedált.

A tanulmányba 18 embert vontak be, akiket arra kértek, hogy üljenek be a szimulátorba, és vezessenek egy autót az előttük lévő képernyőn, miközben egy sor elektródát csatlakoztattak a hajas fejbőrükre, hogy mérjék az agy elektromos aktivitását. A résztvevőket arra kérték, hogy maradjanak 20 méter távolságban a számítógép által vezérelt előttük haladó autótól egy éles kanyarokkal és váratlan akadályokkal tűzdelt úton, miközben tartják a 100 kilométer/órás sebességet.

http://videa.hu/flvplayer.swf?v=Ya1yKFC3vCjiB6QC

A kísérlet összefoglaló videója. A videón többek közt láthatók a vezetés közbeni agyhullámok (EEG) és a szimulátorban ülő sofőr a fején lévő elektródákkal. A jelenet végén egy vészfékezést láthatunk

Véletlenszerű időközönként vészfékezési helyzetet állítottak elő az elől haladó autó lefékezésével, amikor kigyulladtak annak féklámpái is. A kutatók azután összegyűjtötték kísérleti alanyok reakciójakor kapott EEG- és az EMG-adatokat. Összehasonlításul feljegyezték azt az időt is, amely ahhoz kellett, hogy a vezető felengedje a gázpedált és lenyomja a fékpedált, valamint a két jármű lassulását és a két jármű közötti távolságot.

A kezdeti EEG felvételek felhasználásával a kutatók meg tudták állapítani, hogy az agy mely részei reagálnak legerősebben a fékezési jelenetkor, és ennek megfelelően módosították az érzékelő rendszert. A tanulmányban egy új fejlesztést, egy hibrid rendszert használtak. Itt külső lézerek és érzékelők képesek érzékelni, amikor ütközés várható, így a jármű azonnal vészfékezni kezd, amint lenyomják a fékpedált. Ez a rendszer azonban még mindig az ember fizikai válaszreakciójától függ, amelynek meggyorsításában hasznos lehet a "gondolatolvasó" rendszer.

Stefan Haufe, a tanulmány vezető szerzője elmondta, hogy gondolkodnak a rendszer valódi autón való kipróbálásán, de egy ilyen technika kereskedelmi forgalomba hozásához még további kiegészítő rendszerek használata szükséges, hogy kivédjék a hamis riasztások (akaratlan fékezések) következményeit, amelyek nemcsak bosszantók, de veszélyesek is lehetnek.