Lerohanta a modern ember a Neander-völgyieket Európában

Tömegével érkeztek a modern emberek Európába, és nagy mennyiségüknek köszönhetően nagyon hamar kiszorították a kontinensről a már több ezer éve ott élő Neander-völgyieket.

Az emberi evolúció egyik máig megoldatlan rejtélye, hogy negyvenezer évvel ezelőtt mi okozhatta a Neander-völgyi emberek (Homo neanderthalensis) hirtelen eltűnését Európából. A Neander-völgyiek 300 ezer éven át uralták az akkoriban elég fagyos kontinenst, majd hirtelen lecserélte őket a trópusi Afrikából érkező, anatómiailag és genetikailag is modern Homo sapiens. (A H. sapiens nagyjából 200 ezer évvel ezelőtt fejlődött ki Afrikában, és 60-70 ezer éve kezdődött a kirajzása a kontinensről.)

A Science folyóirat legfrissebb számában megjelent tanulmány szerint a modern emberek egyszerűen nagy létszámukkal szoríthatták ki a Neander-völgyieket Európából. A franciaországi Perigord régióból (amely Európa leggazdagabb Neander-völgyi és H. sapiens lelőhelye) származó archeológiai leletek részletes statisztikai vizsgálata alapján Sir Paul Mellars, a Cambridge Egyetem Archeológia Tanszékének vezetője és kollégája, Jennifer French megállapították, hogy az először érkező modern emberek legalább tízszer többen voltak a területen, mint a már ott élő Neander-völgyiek. A régióban hirtelen nőtt meg az emberek által elfoglalt területek száma, az ott tartózkodásukat bizonyító leletek (kőeszközök, állati táplálékmaradványok) sűrűsége és az emberi beavatkozás nyomait viselő területek is nagyobb kiterjedésűek voltak. Mindezek együttesen sokkal nagyobb és fejlettebb társas csoportok megjelenésére utalnak.

A két emberfaj azonos forrásokért küzdött (élőhely, táplálék), és a népesebb, szervezettebb H. sapiens csoportok nagy előnyben voltak a Neander-völgyiekkel szemben. Fejlettebb vadászati módszereik és messzebbre repülő dárdáik voltak, és valószínűleg hatékonyabban dolgozták fel, valamint tárolták az élelmet a különösen hosszú és az átlagosnál hidegebb teleken. Szomszédaikkal jobb kapcsolatot ápolhattak, valószínűleg cserekereskedelmet is folytattak az ínséges időkben.

Hogy a modern emberek agya, illetve mentális képessége fejlettebb volt-e a Neander-völgyieknél, továbbra is vita tárgyát képezi. A hirtelen megjelenő összetett és kifinomult művészi alkotások (például barlangrajzok), a megmunkált díszítőtárgyak (elefántcsont-gyöngyök, tengeri kagylók) és a csonteszközökön megfigyelhető jelölések (amik közül mindegyik hiányzik a Neander-völgyieknél) azonban mind arra utalnak, hogy a modern emberek fejlettebb kommunikációs képességekkel rendelkeztek, mint a Neander-völgyiek.