A magyar biológiatanárok nem tanítják a teremtéselméletet

2011.08.14. 14:19

A kreacionizmus tudományos köntösbe bújtatott változata, az intelligens tervezettség mára behálózta a biológiaoktatást az Egyesült Államokban, ahol a tanárok 60 százaléka nem is foglalkozik érdemben az evolúció tanításával. Kíváncsiak voltunk a hazai helyzetre, és egy online kérdőívet küldtünk ki a magyar biológiatanároknak.

Az év elején nagy szakmai visszhangot kiváltó felmérés jelent meg a világ egyik legrangosabb természettudományi magazinjának tartott Science hasábjain. A szerzők, Michael Berkman és Eric Plutzer, a Penn State University politikatudományi tanszékének munkatársai az Egyesült Államok biológiatanárainak evolúcióhoz, pontosabban az evolúciós elmélet oktatásához való viszonyát próbálták feltárni. Az eredmények azért keltettek figyelmet, mert annak ellenére, hogy a kutatóbiológusok közt konszenzus van az evolúciós mechanizmus elfogadásával, illetve a kreacionizmus elutasításával kapcsolatban, a tanárok között már korántsem ez a helyzet.

Valószínűleg a korábbi, nagy médiafigyelmet kiváltó pereknek köszönhetően az amerikai tanárok többsége - közel hatvan százalékuk - inkább kerüli a témát, csak annyit beszél róla, amennyit feltétlenül szükséges, és az a legfőbb célja, hogy ne mondjon semmi olyat, amin valaki fennakadhat. A fennmaradó negyven százalék durván kétharmad-egyharmad arányban oszlik meg az evolúciót egyértelműen felvállalók és a kreacionizmust tanítók között.

Európában és így Magyarországon is rendre azt mutatták ki az eddigi felmérések, hogy az evolúciós elmélet elfogadottsága lényegesen nagyobb, mint az Egyesült Államokban. A magyar biológiatanárok álláspontjának felderítésére a Berkmanékéhez tartalmilag hasonló online kérdőívet készítettünk, és Bán Sándornak, a Magyar Biológiatanárok Országos Egyesülete elnökének, valamint a Tanárblognak a segítségével próbáltuk ezt eljuttatni a pedagógusoknak.

Az első és legfontosabb megállapításunk ennek alapján: a magyar biológiatanárok nemigen kaphatók ilyen kérdőívek kitöltésére. A felmérés közel két hete során mindössze huszonkét személy véleményét regisztráltuk. Ez természetesen nagyon kevés ahhoz, hogy nagy bizonyossággal vonjunk le következtetéseket, de arra talán elég, hogy valami rálátásunk szülessen a témában. (Megjegyzendő, hogy Berkmanék tanulmányukban 926 középiskolai tanár véleményét dolgozták fel, ami a közel 309 milliós amerikai lakosságot figyelembe véve, Magyarországra vetítve körülbelül harminc megkérdezett lenne. A kérdőívünkre egyébként az egyesület listáján lévő tanároknak mintegy 10 százaléka válaszolt).

A hasonló internetes felméréseknél általában a fiatalabb korosztályok vannak túlreprezentálva, ez azonban esetünkben nem mondható el: kitöltőink több mint kétharmada negyven év feletti, és ennek megfelelően több mint tíz év tanítási tapasztalattal bír. Huszonkét válaszolónk közül tizenhat Budapesten vagy megyei jogú városban tanít, öten városban, és mindössze egy oktat községben. Utóbbinak legvalószínűbb magyarázata, hogy kitöltőink elsősorban különböző gimnáziumokat jelöltek meg munkahelyként (mindössze hárman oktatnak általános iskola felső tagozatában), ezek az intézmények pedig többnyire nagyobb településeken lelhetők fel.

Forrás: [origo]

Ha egyetlen kérdésbe kellene sűríteni az evolúcióhoz való viszonyt, akkor az természetesen saját fajunk, a Homo sapiens kialakulásáról alkotott véleményre való rákérdezés lenne. Az említett amerikai tanulmányban a válaszolók bő tizenöt százaléka jelezte, hogy a bibliai teremtéselmélet szó szerinti értelmezését tartja valószínűbbnek, és többségük ezt adta át ismeretanyagként diákjainak is. Saját felmérésünk kitöltői az ember kialakulásának kérdésére eléggé egyöntetű választ adtak: mindenki az évmilliók során át történő evolúciót választotta. Kicsit több, mint húsz százalékuk (öt fő) deista világképet vallott magáénak, amelyben az emberré válás folyamatát egy felsőbb lény irányítja, míg a többiek a transzcendens említését nem látták szükségesnek.

Forrás: [origo]

Természetesen a valóságban az emberi faj eredete csak egyike azon számos megfigyelésnek, amelyre az evolúciós elmélet magyarázatot adhat. A továbbiakban igyekeztünk megtudni, hogy válaszolóink mit gondolnak, mennyiben magyarázza Darwin elmélete az antibiotikum-rezisztens baktériumok kialakulását, az emberi populációk között megfigyelhető különbségeket (bőrszín, hajszín, stb.), a földi sokszínűség eredetét, illetve mennyire szemlélteti a rendelkezésünkre álló fosszilis anyag a ma élő fajok közös leszármazását.

Forrás: [origo]

Kitöltőink többsége úgy gondolja, hogy az evolúciós elmélet inkább vagy teljes mértékben magyarázza a fentieket. Az egyetlen kivétel a közös leszármazás fosszilis anyag által való szemléltetése. Ennek pontos oka nem világos, de sejtésünk szerint nem annyira az átmeneti formák hiányára gondoltak a kitöltők, hanem inkább arra, hogy a törzsfejlődés hajnalán megjelenő, többnyire egyszerűbb felépítésű, puhatestű élőlényekről jelenleg nem sok ismerettel rendelkezünk.     

Forrás: [origo]

Ezt látszik alátámasztani, hogy egy párhuzamos kérdéssorban a kitöltők többsége egyértelműen vagy inkább elutasította a kreacionizmus híveinek kedvelt érveit, melyek szerint nem léteznek átmeneti fosszíliák, vagy az evolúciós elmélet csak mikroevolúciós (azaz apróbb) változásokat magyaráz meg, illetve a bonyolult, komplex struktúrák nem jöhettek létre evolúcióval. 

Forrás: [origo]

Mindezek alapján már aligha tekinthető meglepőnek, hogy tanáraink többsége semennyi vagy minimális időt szán a kreacionista érvtár ismertetésére. Összehasonlításként az általános evolúciós mechanizmusok, valamint az emberi evolúció oktatására összességében 2-10 órát szentelnek kitöltőink, ami összemérhető az emberi betegségek ismertetésére szánt idővel, de lényegesen kevesebb például az ökológiára szánt időnél.

Forrás: [origo]

Az evolúció oktatására szánt viszonylag kevés idő ellenére a legtöbb oktató úgy érzi, hogy nincs színvonalas tananyag Darwin nélkül, és mindenképpen kerít időt az evolúció bemutatására (többen - egészen pontosan kilencen - az evolúcióra fűzik fel a teljes tananyagot), nem rettenve meg az esetlegesen vitatható kijelentésektől sem. A tanítás elsősorban a Nemzeti Alaptanterv alapján folyik, bár egy szignifikáns kisebbség (7 fő) más tanítási tervet követ.

Forrás: [origo]

A fentiek fényében úgy tűnt, hogy válaszolóink szkeptikusan viszonyulnak a kreacionizmus különböző formáinak, így az Értelmes Tervezettségnek (Intelligent Design) az érvrendszeréhez, így meglepetésként értékelhető, hogy amikor konkrétan az ID jellegére kérdeztünk rá, már sokkal vegyesebb kép született. Ugyan minden kitöltő egyetértett azzal, hogy a kutatók között széleskörű konszenzus létezik az evolúció elfogadottságáról, mégis a válaszolók egyharmada vallja, hogy az ID valós alternatív elmélet az élet keletkezésére, és még ennél is többen gondolják úgy, hogy az ID-t tekintélyes kutatók is elfogadják. (Az előítéleteket megelőzendő gyorsan megjegyezzük, hogy mindkét esetben a deista és nem-deista világképpel rendelkezők egyaránt nyilatkoztak így.)

Forrás: [origo]

Talán csak ez az utolsó megállapítás a meglepő, s egyben azt bizonyítja, hogy az ID-mozgalom tevékenysége Magyarországon is nyomot hagyott. A kutatók között ugyanis konszenzus van arról, hogy az ID nem természettudományos elmélet, hanem egyszerű vallásos-filozófiai eszmefuttatás. Ugyan időről időre felbukkannak listák ID-szimpatizánsok névsorával, a valóság az, hogy még a kreacionista nézeteket szívesen befogadó Egyesült Államokban is a kutatók elsöprő többsége (közel kilencven százaléka) az evolúció mellett tört lándzsát.

KAPCSOLÓDÓ CIKK