Kossuth, Hofi és Kincsem is az égre került

Újabb magyar felfedezésű kisbolygók névjavaslatát fogadta el a Nemzetközi Csillagászati Unió. A döntés értelmében Kossuth, Hofi és Kincsem elnevezésű aszteroida is kering már a Nap körül. Az égitesteket a Szegedi Tudományegyetem és a Konkoly Obszervatórium munkatársai fedezték fel és nevezték el.

A Szegedi Tudományegyetem és az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete együttműködésével 1997-ben indított kisbolygó-megfigyelési program keretében már ezernél is több aszteroidát sikerült felfedezni. Ezek jó részét a Konkoly Obszervatórium piszkéstetői állomásának 60 centiméteres Schmidt-távcsövével találták az egyetem volt hallgatói és kutatói, illetve a csillagda munkatársai, de több tucat égitestet sikerült felfedezni az amerikai NEAT program archívumában is. A Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) öt felfedezés névjavaslatát fogadta el, köztük kettő a NEAT-képeken talált égitestekre vonatkozik.

(90376) Kossuth = 2003 VL

Sárneczky Krisztián és Mészáros Szabolcs fedezte fel 2003. november 5-én Piszkéstetőn. A 20,3 magnitúdós, átlagosan 450 millió kilométer távolságban keringő, 4-5 kilométer átmérőjű kisbolygót decemberig sikerült követni. Később kiderült, hogy a kisbolygókat kereső NEAT program már 2002-ben is megfigyelte, az archívumukban található képeikről pedig 1997-ből és 2000-ből is sikerült pozíciókat kimérni. A sok régi megfigyelésnek köszönhetően 2004 őszén meg is kaphatta sorszámát. Az 5,38 éves keringési idejű kisbolygó sokévi névtelenség után kapta a Kossuth nevet. Azért pont ez az égitest, mert a sorrendben következő magyar felfedezésű kisbolygó, a 91024-es sorszámú a keresztségben a Széchenyi nevet kapta, így a listában egymás után szerepelhet az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc két emblematikus figurája.

(132824) Kertész = 2002 EJ160

André Kertész (1894-1985), magyar származású világhírű fotóművészről nevezték el ezt az égitestet, melyet Sárneczky Krisztián azonosított a NEAT program 2002. március 12-ei felvételein. Kertész Andor Budapesten született, majd Párizsban és New Yorkban élt, a művészi dokumentarizmus legnagyobb alakjai között tartják számon. A kisbolygóöv külső részén, 450 millió kilométeres távolságban keringő égitest 5,27 év alatt kerüli meg a Napot, pályahajlása csak 1,3 fok, átmérője 2-3 kilométer lehet. Nagy távolsága miatt sosem fényesedik 19,5 magnitúdó fölé, de jövő februári szembenállása idején csak 21 magnitúdós lesz.

(159974) Badacsony = 2006 BD141

Sárneczky Krisztián fedezte fel 2006. január 24-én. Az észlelhetőség határán látszó, alig 20,5 magnitúdós égitestről csak a minimálisan szükséges két pozíciót sikerült kimérni, több észlelés nem is készült Piszkéstetőről. A 2006 BD141 jelölés kiadásához elengedhetetlen második, és a pályaelemek meghatározásához szükséges harmadik éjszakai megfigyeléseket amerikai obszervatóriumokból hozták össze. A 2000-ben és 2004-ben is többször észlelt kisbolygónak végül a hazai felfedezés lett az elsődleges jelölése, így sorszámát is ez alapján kapta meg 2007-ben. Az 1-2 kilométeres égitestet a felfedező hazánk egyik legszebb tájáról nevezte el, amelyhez gyerekkori személyes élmények is kötik. Az égitest keringési ideje 3,7 év, átlagos naptávolsága 2,4 CsE (360 millió kilométer).

(161975) Kincsem = 2007 LO

A szokásosnál sokkal hosszabb ideig tartott, mire a Nemzetközi Csillagászati Unió elfogadta ezt az elnevezést. A késlekedésben minden bizonnyal szerepet játszott, hogy az IAU tiltja, hogy kisállatokról, esetleg a felfedező kedvenc, hosszú és eredményes élet után megboldogult mangalicájáról nevezzen el kisbolygót. Esetünkben természetesen egész másról van szó, és végül az elnevezéseket jóváhagyó bizottság is belátta, hogy itt egy nemzeti ikonról, minden idők egyik legjobb versenylováról van szó. A kisbolygót 2007. június 8-án fedezte fel Sárneczky Krisztián, manapság már szokatlanul nagy, 17,6 magnitúdós fényességnél. A fényes aszteroida azért maradhatott ennyi ideig észrevétlen, mert legkedvezőbb láthatóságai a nyári hónapokra esnek, amikor a rövid éjszakák, a nagy megfigyelőhelyeken ilyenkor uralkodó csapadékos időjárás és a háttérben látszó nyári Tejút rengeteg csillaga nagyon megnehezíti a kisbolygók vadászatát. Miután a 3-4 kilométeres kisbolygót két hónapig sikerült követni, egészen 1999-ig visszamenőleg előkerültek elszórt megfigyelések, ennek köszönhetően már a felfedezés évében megkapta sorszámát.

(180857) Hofigéza = 2005 HG7

Sárneczky Krisztián találta meg 2005. április 28-án egy meglehetősen rossz időjárású észlelőhéten, amikor mindössze néhány derült óra adódott a Mátrában. A 19 magnitúdós égitest második észlelését a kaliforniai Palomar-hegyi nagy Schmidt-teleszkópot működtető NEAT program hozta össze. Az 1-2 kilométeres kisbolygót már 2003-ban is észlelték, majd a felfedezés óta szinte minden évben távcsővégre került. Keringési ideje 3,38 év, pályahajlása 6,3 fok.

(231470) Bedding = 2007 RH5

Sárneczky Krisztián és Kiss László fedezte fel Ausztráliából, a Siding Spring Obszervatórium egyméteres távcsövével. A 2-3 kilométer átmérőjű kisbolygót szeptember 2-a és 6-a között sikerült észlelni, de 2008-ban ismét a nyomára akadtak, majd egészen 1995-ig visszamenően sikerült archív észleléseket találni róla. Az 5,03 éves keringési idejű kisbolygó a Sydney-i Egyetem csillagászprofesszoráról, az asztroszeizmológia nemzetközi szaktekintélyéről, Timothy R. Beddingről kapta nevét, aki amellett, hogy a Nap típusú csillagrezgések tudora, a hallgatók körében is igen népszerű humora és remek előadásai nyomán.

Sárneczky Krisztián, hírek.csillagászat.hu