Első alkalommal sikerült kétatomos oxigénmolekulákat azonosítani a csillagközi térben. Az anyag az Orion-ködben a fiatal csillagok sugárzásától keletkezik, amikor a csillagközi szemcsék felületéről vízmolekulák szabadulnak fel, majd lebomlanak, és az oxigénatomok összekapcsolódnak egymással.

Az oxigén a Világegyetemben a harmadik leggyakoribb elem, amely csillagok belsejében zajló fúziós reakciókkal keletkezik. Magányos oxigénatomok főleg a nagytömegű csillagok körül gyakoriak, ezeket először még az 1700-as évek végén azonosították.

Kétatomos oxigénmolekulák jelenlétére először 2007-ben, a svéd Odin-távcsővel készült megfigyelések utaltak, azonban ezt az észlelést később nem sikerült megerősíteni. Most a Herschel-űrtávcsővel azonban biztosan oxigénmolekulákat figyeltek meg az Orion-ködben. Az anyag az ott található csillagközi szemcsékből származik, melyeknek vízjéggel borított külső felületéről a közeli csillagok sugárzásától vízmolekulák szabadulnak fel, majd lebomlanak, és a csillagközi térben az oxigénatomok egymással összekapcsolódnak.

Forrás: ESA
Az Orion-köd

A szakemberek a következőkben további aktív, csillagkeletkezést mutató zónákban keresnek majd oxigénmolekulákat. Elképzelhető ugyanis, hogy ezek a molekulák szerepet játszanak az ott zajló kémiai folyamatokban, és akár az összeálló protoplanetáris korongok, majd a bennük kialakuló exobolygók összetételét is befolyásolják.

Magyar részvétel

A Herschel-űrtávcső programjában az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetének Infravörös Csillagászati Csoportja is részt vesz, a Magyar Űrkutatási iroda és az ESA Plan for European Cooperating States programjának támogatásával. A 2007-ig tartó előkészítő fázisban az űrteleszkóp Herschel Konfúziós Zaj Modelljét fejlesztették a szakemberek, amely csökkenti az égi háttér által létrehozott bizonytalanságot a mérésekben. A munka során beépítették az észlelők által használandó HSPOT nevű alkalmazást a megfigyeléseket tervező programcsomagba. Tesztelték továbbá a PACS műszert, a Herschel infravörös képalkotó fotométerének és spektrográfjának földi példányát. Elsősorban azt vizsgálták, milyen hatással vannak a hőmérséklet-változások a detektor szolgáltatta adatokra és azok pontosságára.

 

Animáció a Herschel-űrtávcső működéséről (ESA)