Sokba kerül a fiatalkori szépség a galléros túzokoknál: a legdíszesebb tollazattal rendelkező hímek hamarabb túljutnak termékenységük csúcsán, mint kevésbé látványos társaik.

A vonzó külsőnek ára van, derült ki a sivatagi körülmények között élő galléros túzok (Chlamydotis undulata) hímek termékenységének vizsgálata során. A hubárának is nevezett faj hímjei az év felében látványos násztollazatukkal hívják fel magukra a tojók figyelmét, ám a legdíszesebb hímek biológiailag hamarabb öregednek, és korábban véget ér életüknek a szaporodás szempontjából aktív időszaka, mint kevésbé feltűnő társaiké.

Bár a kirívóbb hímekről általában elmondható, hogy ők rendelkeznek a legjobb minőségű spermával, a legújabb vizsgálatok során kiderült, hogy ezt a tulajdonságukat hamar elvesztik. A húsz évig is elélő madarak hímjeinél általában négyéves kor után egyre kevesebb lesz az ondó, és egyre több benne a halott, illetve az abnormális spermium, állapították meg francia kutatók. A díszes hímek esetében azonban ez a romlás még intenzívebb, és drasztikusan lecsökken az életképes spermiumok száma. Az ondó romlása ellenére a madarak tollazata továbbra is évről-évre díszbe borul.

A túzokok azt mutatják, hogy a korai szaporodási erőfeszítéseknek az élet későbbi szakaszában komoly költsége van. A kutató szerint ez a korai és késői életszakasz közti kompromisszum segíthet megérteni, miért öregszünk, és hogy milyen jelentősége van a szexuális szelekciónak az öregedés ütemében.

A galléros túzok Észak-Afrikától kezdve a Közel-Keleten át egészen Indiáig előfordul. Kisebb termetű, mint a hazánkban is előforduló rokona: szárnyfesztávolsága mindössze 140 centiméter a Magyarországon élő túzok (Otis tarda) akár 2,5 méteres szárnyfesztávolságával szemben.