Ha hullott is meteorit a földre, nehéz lesz megtalálni

Csillagászok nem tartják valószínűnek, hogy meteoritok hullottak a föld felszínére abból a tűzgömbből, amely pénteken este robbant fel Magyarország felett. Bár nagyjából be lehet határolni az esetleges lelőhelyeket, a szakemberek nem adják ki a koordinátákat, mert nem akarnak támpontot adni azoknak, akik nem kutatási célból gyűjtik az értékes kőzetdarabokat.

Múlt pénteken egy kosárlabda méretű meteorikus test robbant fel Magyarország légterében. A jelenség mennydörgésszerű robaját három földrengésjelző állomás is rögzítette, és sokan hallották is. A robbanást több ezren látták az ország különböző részeiből. A telehold körüli fényességű jelenség 21.46 körül jelentkezett, és 3-4 másodpercig tartott. A színes, elsősorban zöldes árnyalatokban tündöklő meteorról útja során - főleg annak végén - kisebb darabok váltak le, és a jelenség több felvillanást is produkált.

A meteort a Magyar Csillagászati Egyesület által üzemeltetett kamerarendszer is megörökítette. A felvételek alapján a meteor útja végén robbant fel, amint egyre sűrűbb légrétegekbe jutott.

Lehetséges, hogy a meteorikus testből esetleg néhány kisebb darab lehullott a felszínre, a robbanás után ugyanis alkalmanként néhány szilárd töredék is visszamarad. Hasonló történt több mint egy évvel ezelőtt, amikor Szlovákia területén több lehullott meteoritot is találtak egy fényes tűzgömb (a Vénusz maximális fényességénél is fényesebb meteor) nyomán Kassa környékén.

Igaz Antal, a Magyar Csillagászati Egyesület meteormegfigyelő rendszerének koordinátora az [origo]-nak elmondta: a megfigyelésekből közelítőleg meghatározható az a területet, ahol meteoritokat lehetne találni. Ezek az adatok nem nyilvánosak, mivel a nem kutatási cél által vezérelt meteorgyűjtőknek adnának támpontot. Igaz szerint azonban a pénteki test minden valószínűség szerint elégett a légkörben.

Forrás: Igaz Antal, MCSE

Jobbra a meteort létrehozó testnek a becsehelyi és ludányhalászi kamerák alapján becsült űrbeli pályája látható. Az újabb elemzések rámutattak, hogy feltehetőleg mégsem a kisbolygóövből származott, pályája sokkal inkább az üstökösmagokéra emlékeztet. Meredek szöget zár be a Naprendszer fősíkjával, amely ezen az ábrán nem látható (Igaz Antal, Berkó Ernő, MCSE)

Az állam tulajdona lenne

Mint azt Igaz Antal elmondta, Magyarországon bármely lehullott meteorit az állam tulajdona, a tulajdonosi jogokat a Magyar Állami Földtani Intézet (MÁFI) gyakorolja. A begyűjtést csak fotós dokumentálással, GPS-koordináták feljegyzésével, tiszta nylonzacskóba, cérna vagy gumikesztyűben, kézzel való érintkezés nélkül szabad végezni, és a darabokat be kell szolgáltatni a MÁFI-nak. Annak nincs akadálya, hogy a vizsgálatok elvégzése után a darabok a megtaláló nevének megjelölésével a lakóhelye és/vagy a megtalálás helye közelébe múzeumokba, közgyűjteményekbe, egyetemi gyűjteményekbe kerüljenek.

A fentitől eltérő magatartás büntetőeljárást von maga után. A meteoritok keresett cikkek a feketepiacon, de nem érnek túl sokat. A gyűjtőkhöz kerülő darabok értelemszerűen nem segítik a tudományos kutatást, és közkinccsé sem tehetők, az érdeklődők sem tekinthetik meg.

Két fontos eltérés van a 2010-es szlovákiai hullás és a pénteki esemény között - mondja Igaz. Egyrészt most sokkal kisebb volt a test, a méretét egy kosárlabdához hasonlítják (míg a korábbi közel egyméteres lehetett). Másrészt a meteor légkörbeli útjának alsó, kihunyási pontja túl magasan volt (közel 40 kilométeren). A kassai meteornál ugyanez a pont mintegy 17 kilométer magasan volt.

Timár Gábor, az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszékének vezetője az [origo]-nak elmondta, hogy a pénteki meteor robbanásával kapcsolatban sokkal kevesebb olyan szeizmikus mérési adat van, mint a kassainál. Az esetleges lehullás helyére csak közelítő becslések tehetők a három szeizmológiai mérőállomás adatai alapján, amelyek a robbanást érzékelték.

A megtalált kassai meteoritok

2010. február 28-án egy még fényesebb meteor villant fel Magyarország felett. A jelenség útvonalát a meteorkamera-rendszer segítségével kiszámították, majd a potenciális lehullás területén cseh és szlovák csillagászok meg is találták a lehullott meteorit darabjait, főleg egyetemi hallgatók segítségével.

Szlovák és magyar meteoritvadászok (MCSE)

A jelenség nyomán több mint hatvan kisebb meteoritot találtak, melyek össztömege majdnem 4 kilogramm, közülük a legnagyobb darab 2,2 kilogrammos. A Cseh Geológiai Szolgálat előzetes vizsgálata alapján H5 típusú kondritokról, vagyis kőmeteoritokról van szó, melyek mind annak a fél-egy méter átmérőjű meteorikus testnek a maradványai, amely belépett a légkörbe, és 20-25 kilométer magasan felrobbant és darabjaira szakadt.

Az elsőként megtalált meteorit, mellette egy golflabda (fotó: Juraj Toth)

Mikor hullik le egy meteorit?

Több faktornak (sebesség, irány, belső szerkezet stb.) is szerencsésen kell alakulnia egy-egy meteor esetében, hogy belőle meteritok érjék el a Föld felszínét. Mikroszkopikus méretű testek közel folyamatosan hullanak a világűr felől, a nagyobb méretű meteoritok landolásához pedig általában az szükséges, hogy az eredeti test a légköri repülésekor lelassuljon, esetleg néhány nagyobb darabra essen szét.

Emberi időskálán mérve meteoritok viszonylag ritkán landolnak Magyarország területén, és még ritkábban találják meg őket. Az ELTE Planetológiai Műhely adatai alapján a legtöbb magyarországi meteoritot még a XIX. században került elő. A történelmi Magyarországról származó meteoritok közül a legismertebbek a mezőmadarasi (Marosvásárhely közelében, Erdélyben), a mócsi (az erdélyi Mezőségen) és knyahinyai (Csillagfalva, Máramarosban). Knyahinya és Mócs hullásai mindmáig a legnagyobbak közé tartoznak, melyek során 1000, illetve 3000 darabra becsülik a lehullott darabok számát. A lenti összeállítás a Londoni Meteoritkatalógus 1985-ös kiadása alapján készült, így ebben az 1995-ös kaposfüredi hullás még nem szerepel. (További információk a planetologia.elte.hu honlapján.)

A kaposfüredi meteorit 2009 januárjában (hirek.csillagaszat.hu)

A Magyarországi meteoritok listája a planetologia.elte.hu alapján (név és landolási hely / dátum / típus)

1. Borkút Máramaros m. 1852.okt.13. Kondrit L5
2. Kaba Hajdú-Bihar m. 1857.ápr.15. Szenes-kondrit CV3
3. Kakowa Erdély 1858.máj.19. Kondrit L6
4. Kis-Győr Borsod m. 1901 talált bizonytalan -
5. Kis-Varsány Szabolcs m. 1914.máj.24. Kondrit L
6. Knyahinya Nagybereszna, Ung m. 1866.jun.9. Kondrit L5, breccsás
7. Lénártó Sáros m. 1814 talát Vas IIIA
8. Magura Árva m. 1840 talált Vas IA
9. Malom-Háza Minnichhof, Sopron m. 1905.máj.27. Kondrit
10. Mező-Madaras Maros-Torda m. Erdély 1852.szept.4. Kondrit L3, breccsás, xenolitos
11. Mike Somogy m. 1944.máj.3. Kondrit L
12. Mikolawa (Mikola) Szatmár- vagy Hajdú-Bihar m. 1837.jan.15. bizonytalan -
13. Miskolc Borsod m. 1559 hullás bizonytalan -
14. Mócs Kolozs m. 1882.feb.3. Kondrit L6
15. Nagy-Borové Liptó m. 1895.máj.9. Kondrit L5
16. Nagy-Dévény Trencsén m. 1837.júl.24. Kondrit H5
17. Nagy-Vázsony Veszprém m. 1890 talált Vas IA
18. Nyírábrány Hajdú-Bihar m. 1914.júl.17. Kondrit LL5
19. Ófehértó Szabolcs m. 1900.júl.25. Kondrit L
20. Ofen-Buda Pest-Pilis-Solt 1642.dec.2. bizonytalan -
21. Ohaba Alsó-Fehér m. 1857.okt.11. Kondrit H5
22. Zsadány Temes m. 1875.már.31. Kondrit H5
23. Kapos-Füred Somogy m. 1995.máj.7. Vas IV A

A meteoritvadászok paradicsomai

A meteoritok keresése ritka növényzettel borított, lassan változó területeken ideális. Sok meteoritot találnak az Antarktisz jégmezőin, ahol a jég - lassú áramlása miatt - a ráhullott testeket magával szállítja. Egyes területeken a száraz és erős szelek miatt folyamatosan szublimál a jég, ugyanakkor a meteoritok helyben maradnak, miközben eltűnik közelükből a jégtakaró. Ezeken a vidékeken vadásznak főleg amerikai és japán kutatók a meteoritokra.

Meteoritokat keresnek a jégmezőn (NASA)

A sivatagok területén a nagyon lassú felszíni változások és a gyenge mállás miatt sokáig megmaradnak a meteoritok. Erre a kevesebb homokot tartalmazó kősivatagok az ideálisak, maguk a homokdűnék egyébként betakarhatják, eltüntethetik a meteoritokat.

Több száz évig heverhetnek érintetlenül meteoritok a sivatagokban (NASA)